|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF képviselőcsoportjainak közleménye
"A ,,hordó-ügy,, kapcsán a magyar Parlamentet és ezen belül a
kormánypártokat ért rágalomhadjárat szervesen kapcsolódik ahhoz az
általános politikai kampányhoz, amelynek célja az új rendszer és a
kormányzat életképességének kétsébevonása, egyik eredménye pedig az
önkormányzati választásoktól való nagy mértékű távolmaradás. Az anarchia és a felelőtlenség nem egyenlő a demokráciával. Mi
valódi, felelős demokráciát akarunk."
SZER, Magyar híradó:
Hordó-ügy
"A Legfőbb
Ügyészség szakértői vizsgálata megállapította, hogy az Országgyűlés
szeptember 18-iki ülésén nem a "hordót a zsidónak
" bekiabálás
hangzott el, miként az a Kurir című lap állítása alapján
feltételezésként elterjedt, hanem az, hogy "hordót a szónoknak
".
Nem ugyanaz. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországi antiszemitizmus
|
-----------------------------
Izrael, 1990. október 11. (Jeruzsálemi Rádió, Esti hírek) - Mostani témánk a sajnálatosan szaporodó antiszemita jelenségek Magyarországon.
Nem először tesszük szóvá, és az utóbbi időben egyre sűrűbben, hogy a demokráciával furcsa módon Kelet-Európában együtt jár a zsidóellenesség. A legutóbbi koronát e témára maga a magyar Parlament tette fel, amikor a demokratikusan választott Képviselőház egyik kormánypárti tagja - és ez sajnos biztosnak látszik, hiszen az ellenzék képviselőjének beszédébe kiabálta bele -, hogy "Hordót a zsidónak " Arra gondolva, hogy most valami szellemességet mond, célozva a hordószónokokra - de mivel Diogenészt úgy látszik nem ismerte, és az különben is görög volt - egyszerűbbnek látszott számára az ellenzéki képviselő lezsidózása.
Mindezt a Kurír című magyar napilapból tudjuk, amelynek elnök főszerkesztője Szűcs Gábor feljelentést is tett az ismeretlen képviselő ellen.
Erről egyébként az Izraelben megjelenő lapok is beszámoltak. Az eset ráadásul az egész ország nyilvánossága előtt zajlott, hiszen a televízió közvetítette a parlamenti vitát. A Képviselőház megpróbált példás gyorsasággal reagálni az esetre, de a közbekiabáló természetesen nem jelentkezett önként, a mellette ülők pedig - úgymond szolidaritásból - nem árulták el a nevét, így a parlament vizsgálatot rendelt el.
Sajnos nem az egyetlen kirívó esetet ismertettük. A Magyar Nemzetben és a Magyar Hírlapban hetek óta jelennek meg a hozzászólások Csoóri Sándor költő, a Demokrata Fórum egyik vezéralakjának cikke miatt, aki pártjának hetilapjában, a Hitelben Nappali volt címmel írt egy erősen antiszemita ízű tanulmánynak is beillő cikket. A furcsa csak, hogy a kíváló és évekig ellenzékben élő költőről eddig senki sem sejtette, hogy ilyen nézetei vannak. (folyt.)
1990. október 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyarországi antiszemitizmus - 1. folyt.
|
Ezúttal is elragadtatta magát, csak éppen egészen más irányban. Vajon melyik az igazi arca?
A cikkre megjelent válaszokból kiderül, hogy a Hitel című párthetilapban nem ez volt az első ilyen témájú írás. Csoórit megelőzően már Benedek István doktor - a magát humanista tudósnak nevező - orvosíró egyenesen judeográfiáról ír, zsidóuralomról Magyarországon.
Eközben a Síp utcai hitközség címére százával érkeznek a gyalázkodó és fenyegető levelek, melynek hatására a belügyminiszter állandó rendőri őrizetet adott a hitközségnek.
Példásan próbálja a kormányzat helyrehozni a saját pártköreiből is kiinduló antiszemita- hullámot és tudathasadásos módon kísérli meg elhatárolni magát ezektől az esetektől. De a veszély - egy gazdasági csőd szélén álló országban, a növekvő munkanélküliség közepette - állandó bűnbakkeresések idején óriási. Erre kellene végre odafigyelni. ++
1990. október 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|