 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF képviselőcsoportjainak közleménye
"A ,,hordó-ügy,, kapcsán a magyar Parlamentet és ezen belül a
kormánypártokat ért rágalomhadjárat szervesen kapcsolódik ahhoz az
általános politikai kampányhoz, amelynek célja az új rendszer és a
kormányzat életképességének kétsébevonása, egyik eredménye pedig az
önkormányzati választásoktól való nagy mértékű távolmaradás. Az anarchia és a felelőtlenség nem egyenlő a demokráciával. Mi
valódi, felelős demokráciát akarunk."
SZER, Magyar híradó:
Hordó-ügy
"A Legfőbb
Ügyészség szakértői vizsgálata megállapította, hogy az Országgyűlés
szeptember 18-iki ülésén nem a "hordót a zsidónak
" bekiabálás
hangzott el, miként az a Kurir című lap állítása alapján
feltételezésként elterjedt, hanem az, hogy "hordót a szónoknak
".
Nem ugyanaz. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - esti lead
|
1989. október 17., kedd - A pártállam megdöntésében a döntő lépésre: a trónfosztás elvégzésére vállalkoznak az Országgyűlési képviselők, amennyiben elfogadják az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Egy képviselő fogalmazott így az Országgyűlés szeptemberben megkezdett, s munkáját kedden folytató ülésszakán. A keddi napon a napirenden lévő sarkalatos törvények közül csupán egyet, ám a legfontosabbat, az Alkotmány módosítását terjesztette elő az igazságügyminiszter. Miként ő maga is utalt rá, több ez módosításnál, hiszen a jogállamiság alapvető kritériumait - köztük a hatalmi ágak szétválasztását, a többpártrendszeren alapuló politikai berendezkedést, a köztársasági elnöki intézményt, a tulajdonformák szabadságát és egyenlőségét - rögzíti az alaptörvényben. Ezeket az elveket a felszólaló képviselők mindegyike megerősítette, a részleteket illetően azonban a mostanában megszokottnál is több volt a módosító indítvány csakúgy, mint a más képviselői felfogással vitába szálló, polemizáló hozzászólás.
Éppen az indítványok nagy száma miatt fejeződött be a vártnál
korábban az első ülésnap; a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság e javaslatokról kialakítja véleményét, s szerdán ennek
birtokában dönthetnek a képviselők a vitatott kérdésekben, illetve a
törvényjavaslat egészéről.
Egy másik, a parlament falain kívül is zajló vita viszont - úgy
tűnik - már az ülés kezdetén eldőlt: az Országgyűlés úgy foglalt
állást, hogy még ezen az ülésszakon kitűzi a
köztársaságielnök-választást annak ellenére, hogy az SZDSZ
kezdeményezésére immár 200 ezer olyan aláírás gyűlt össze, amely
népszavazást kér az elnökválasztás időpontjáról. A képviselők
túlnyomó többsége viszont azt - az ülésteremben is megfogalmazódott
- logikát tette magáévá, miszerint a köztársasági elnök közvetlen,
mielőbbi megválasztását ellenzők lényegében a nemzetet tartják
alkalmatlannak arra, hogy most önmaga döntsön elnökéről. (MTI)
1989. október 17., kedd 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|