 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF képviselőcsoportjainak közleménye
"A ,,hordó-ügy,, kapcsán a magyar Parlamentet és ezen belül a
kormánypártokat ért rágalomhadjárat szervesen kapcsolódik ahhoz az
általános politikai kampányhoz, amelynek célja az új rendszer és a
kormányzat életképességének kétsébevonása, egyik eredménye pedig az
önkormányzati választásoktól való nagy mértékű távolmaradás. Az anarchia és a felelőtlenség nem egyenlő a demokráciával. Mi
valódi, felelős demokráciát akarunk."
SZER, Magyar híradó:
Hordó-ügy
"A Legfőbb
Ügyészség szakértői vizsgálata megállapította, hogy az Országgyűlés
szeptember 18-iki ülésén nem a "hordót a zsidónak
" bekiabálás
hangzott el, miként az a Kurir című lap állítása alapján
feltételezésként elterjedt, hanem az, hogy "hordót a szónoknak
".
Nem ugyanaz. "
|
|
|
|
|
|
 |
Négypárti koalíció
|
------------------
München, 1989. november 8. (SZER, Magyar híradó) - A bevezetőben
említett négypárti koalíció nem egy kormánykoalíció terve, hanem a
november 26-iki népszavazásra vonatkozó megállapodás. A részleteket
Lángh Júlia foglalja össze:
- Az 1989. november 26-iki első magyarországi népszavazás
megváltoztathatja a hazai politikai kultúrát - hangzott el azon a ma
délelőtti budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a "Négy igen" kampány
jegyében tartott közösen négy párt: a Fidesz, a Független Kisgazda,
Földmunkás és Polgári Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és
a Szabad Demokraták Szövetsége. A négy párt együttes fellépése már
önmagában politikai esemény.
A négy igen felhívás arra szól, hogy igennel szavazzanak a
választópolgárok mind a négy kérdésben azon a népszavazáson, amelyet
a parlament a 100 ezernél több állampolgár kezdeményezésére a
törvénynek is megfelelően kiírt.
Nem felel meg viszont a törvényeknek az, hogy a parlament az
eredeti kérdések fogalmazását megváltoztatta és magyarázatokat
fűzött a kérdésekhez a szavazócédulákon és a lakossági
tájékoztatókban. Ezek a törvényellenesen odabiggyesztett
magyarázatok félrevezetőek. A köztársasági elnökválasztás kérdésében
például azt sugallják, hogy az igen szavazattal megfosztanák a népet
az államfő választás élményétől, holott a kérdés nem az
elnökválasztás tényére, hanem az időpontra vonatkozik, és - hangzott
el a mai sajtótájékoztatón - amennyiben a nép úgy dönt, hogy nem
akar elnökválasztást a parlamenti választások előtt, akkor sem
biztos, hogy megfosztotta magát a közvetlen elnökválasztástól,
hiszen az új parlament, amelynek az alkotmány szerint az államfő
választása a hatáskörébe tartozik, dönthet úgy, hogy ezen változtat.
A törvény tehát úgy szól, hogy a népi kezdeményezésre kiírt
népszavazás lapja csak az eredeti kérdéseket tartalmazhatja és a
népszavazás időpontját, mást nem - tehát magyarázatokat nem.
(folyt.)
1989. november 8., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|