|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (1. rész)
|
1990. november 20., kedd - Szavazással kezdte munkanapját
kedden a Parlament: mindenekelőtt arról döntött, hogy programját
kiegészíti a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat
tárgyalásával. Az elnöklő Szabad György ezt követően bejelentette,
hogy megalakult a Tiszamenti és a Tiszántúli Képviselőcsoport, amely
megválasztotta vezetőségét, és nyilatkozatot fogadott el.
Ezek után a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló előterjesztés, illetve a hozzá kapcsolódó mintegy 90 módosító indítvány került a képviselők asztalára. Szabad György annak a véleményének adott hangot, hogy az újonnan választott Parlament történetének leghosszabb szavazását éli meg, ezért türelmet kért a képviselőktől. Jóslata nem igazolódott be, mert a képviselők valamivel több mint kétórás szavazási procedúra után megalkották a törvényt. A viszonylag gyorsan elfogadott törvény nyilvánvalóan annak eredménye, hogy a Parlament a hétfői munkanapon elfogadta az ártörvény rendelkezéseit, amelyekkel a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szorosan összefügg. A képviselők a piaci szereplők gazdasági kapcsolatait rendező, a tisztességes piaci magatartás követelményeit formába öntő törvényt - a módosító javaslatokat figyelembe véve - 290 szavazattal, 2 ellenében, 1 tartózkodással fogadták el. A Parlament döntése értelmében a korszerű piacgazdaság kiépítésére irányuló törekvések sikere érdekében törvény védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és - a tisztességes piaci magatartáshoz kapcsolódóan - a fogyasztók érdekeit. A törvény preambuluma kimondja: a gazdasági hatékonyságot kikényszerítő piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ezek védelme érdekében tiltani kell a tisztességes piaci magatartással ellentétes viselkedésformákat, és be kell vezetni a vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzését, megteremtve az ehhez szükséges szervezeti formákat is.
A törvény Gazdasági Versenyhivatal felállításáról is intézkedik. A hivatal országos hatáskörű állami költségvetési szervként működik majd, elnökét és két elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki - hat évre - és menti fel. A Gazdasági Versenyhivatal tevékenysége a hagyományos áru- és szolgáltatási piacra terjed ki, határozatait a versenytanács hozza. A hivatal elnöke az Országgyűlésnek évente, a Parlament hatáskörrel rendelkező bizottságának külön felkéréssel, de legalább évente beszámol tevékenységéről. (folyt.köv.)
1990. november 20., kedd 13:31
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (2. rész)
|
A törvény nyolc fejezete 67 paragrafust tartalmaz. Nem marad adós a versenykorlátozás tilalmának részletes kibontásával; foglalkozik a fogyasztók megtévesztése, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmával. A paragrafusok rendelkeznek a vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzéséről, az érdekelt felek igényeinek érvényesítéséről és az eljárási szabályokról. (folyt.köv.)
1990. november 20., kedd 13:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (3. rész)
|
Az Országgyűlés ezután határozatot hozott arról: felhatalmazza a külügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság és Ausztrália között kötendő, a kettős adóztatás elkerülését célzó, valamint a beruházások kölcsönös védelmét szolgáló egyezményeket aláírja.
Az országgyűlési határozat elfogadása előtt Hack Péter (SZDSZ) szóvá tette: tisztázni kellene a köztársasági elnök, a Parlament és a kormány munkaviszonyát a nemzetközi szerződések megkötésével és megerősítésével összefüggésben, mert az Országgyűlés három héten belül immár harmadszor dönt olyan kérdésben, amelynek érdemi tartalmát nem ismeri, s ezzel lényegében átveszi a köztársasági elnök jogkörét. Javasolta, hogy a kormány terjesszen elő javaslatot e viszony tisztázására. Szabad György - egyetértve a felvetéssel - indítványozta, hogy az alkotmányügyi, valamint a külügyi bizottság tekintse át a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségeket, foglaljon állást a konfliktusok feloldását, a joghézagok áthidalását szolgáló tennivalókról, s ha úgy látja jónak, kezdeményezze ilyen jellegű előterjesztés benyújtását. (folyt. köv.)
1990. november 20., kedd 14:58
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (4. rész)
|
Az ülésnap délutánján - immár szokásosan - interpellációk és kérdések megtárgyalása következett.
Paszternák László (MSZP) a szervezett üdülés és az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság 1991. évi működési feltételei tárgyában interpellált a pénzügyi és a népjóléti tárca vezetőjéhez. A képviselő úgy vélte: a kedvezményes szakszervezeti üdültetés terén teljes a bizonytalanság, s kétségesnek látszik, hogy jövőre lesz-e egyáltalán ilyen jellegű üdülési és pihenési lehetőség.
A népjóléti tárca képviseletében válaszoló Kelemen András államtitkár elöljáróban elmondta: a mintegy 25 milliárd forint értékű üdülőingatlan-vagyont már zárolta a kormány, hiszen itt 90 százalékban állami tulajdonról van szó, amelyre a szakszervezet csak kezelői jogot kapott annak idején. Hozzátette: az ingatlanvagyon sorsa felől a továbbiakban majd a Parlamentnek kell döntenie.
Az államtitkár ugyanakkor világossá tette, hogy a népjóléti minisztérium a kedvezményes üdültetés fenntartása mellett van, s a tárca illetékesei már tárgyalnak e kérdésben a szakszervezeti kerekasztal képviselőivel. Tájékoztatásul mindehhez hozzáfűzte: a jövő évi üdültetéshez az állami költségvetés mindenképpen biztosítja a szükséges támogatást.
Az államtitkár válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta.
A nemzeti és etnikai kisebbségi törvény előkészítéséről érdeklődött interpellációjában Tabajdi Csaba (MSZP). Kiss Gyula tárca nélküli miniszter válaszában utalt arra: a kormányzat változatlanul kiemelkedő fontosságú belpolitikai kérdésnek tekinti a hazai kisebbségek ügyét, s csupán a feszített törvénykezési ütem miatt nem kerül az előterjesztés még ebben az évben a plénum elé. A miniszter - hangsúlyozva, hogy a törvénytervezet jelenleg a szakmai, tárcaközi egyeztetés fázisában van - ígéretet tett arra, hogy legkésőbb a jövő év áprilisáig a Parlament elé kerül a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény. (folyt. köv.)
1990. november 20., kedd 16:40
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (5. rész)
|
A kérdések sorát Kőrösfői László (MSZP) nyitotta meg, aki arról tudakozódott: van-e lehetőség, hogy az aszálykár enyhítését szolgáló hitelek lejártát 1991. augusztus végéig, az őszi vetésű gabonák árbevételéig módosítsák. Ez megítélése szerint csökkentené a bizonytalanságot s a hajlamot arra, hogy a nagyüzemek a valóságosnál nagyobb kárt mutassanak ki. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter válaszának elején kijelentette: az aszálykár mértéke lényegesen kisebb, mint azt nyáron jelezték a gazdálkodók. Elmondta, hogy az aszálykáros nagyüzemeknek nem kell 1991. január 2-án visszafizetni a hiteleket, azokat a kereskedelmi bankok automatikusan meghosszabítják 1991 szeptemberéig. Válaszában utalt arra a kormányhatározatra, amely szerint a nagyüzemeknek akkor sem kell az összes hitelt visszafizetniük, legfeljebb 50 százaléka 1992. december végéig meghosszabbítható.
Csépe Béla (KDNP) a közvélemény előtt is ismert hátborzongató esetek, ,,a sátánizmus hatására elkövetett gyilkosságok,, kérdésében fordult az igazásügy-miniszterhez. Véleménye szerint a bűncselekmények hátterében egy antivallásos mozgalom, a sátánizmus áll, amely nyilvánvalóan összefügg az erőszak hirdetésének más, nemcsak megtűrt, hanem egyesek számára nyereséget hozó űzelmek, a horrorfilmek, a horrorirodalom terjesztésével is. A képviselő az erőszakot hirdető filmek, könyvek reklámozásának betiltását, forgalmazásuk korlátozását, s a sátánizmust valló csoportok felderítését sürgette. Balsai István igazságügy-miniszter válaszában kijelentette, hogy a Magyar Köztársaság jogrendszerében létezik jogi eszköztár ezek felderítésére, ugyanakkor fontosnak tartotta annak tisztázását, hogy valóban működik-e ilyen mozgalom, szervezet hazánkban, vagy az elkövető fiatalkorúak kóros pszichikuma játszott-e közre az események e szörnyű kimenetelében. Az ismert esetekkel kapcsolatban a vizsgálati feljegyzésből idézett, amely szerint nem merült fel semmi bizonyíték arra, hogy a terheltek közvetlen kapcsolatban lettek volna sátáni szektával. ,,Jó okunk van feltételezni - fogalmazott a miniszter -, hogy ilyen szervezet nem létezik hazánkban.,, Figyelmeztető jelnek tartotta ugyanakkor: a terheltek közvetlen környezetének tudomása volt arról, hogy a fiatalok fokozott érdeklődést tanúsítanak a sátánizmus tanai iránt. Sokan és sokat segíthetnének tehát az ilyen szörnyű esetek elkerülésére. Az erőszakra bujtogató termékek forgalmazásának szabályozása az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik - tette még hozzá a miniszter. (folyt.köv.)
1990. november 20., kedd 17:15
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (6. rész)
|
Daróczy Zoltán (MSZP) a határátkelőhelyek fejlesztéséről, számuk gyarapításáról érdeklődött. A képviselő egyebek között arra volt kíváncsi, hogy van-e lehetőség Nyírábrányban nemzetközi közúti határátkelőhelyet nyitni. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár szólt arról, hogy jelenleg 75 határátkelőhely működik az országban, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 43 új igényt tart nyilván. Az átkelőhelyek számának bővítése nemcsak a pénzügyi fedezettől, hanem a szomszédos államok szándékától is függ. Magyar részről nem lenne különösebb akadálya annak, hogy Nyírábrányban akár már a jövő év elejétől megindulhasson a nemzetközi személyforgalom, a román illetékesek azonban e felvetésre mindeddig nem reagáltak.
Kovács Pál (MSZP) a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésének szabályozatlanságát vetette fel. Botos Katalin válaszában elmondta, hogy a törvénytervezetnek több változata készült, amelyet külső szakértőkkel is egyeztettek. A legpontosabban körvonalazott javaslatot már eljuttatták a földművelésügyi miniszterhez. Remélhetően a pénteki - hatpárti - egyeztető ülés után a tervezet olyan állapotban lesz, hogy a kormány elé terjeszthetik. (folyt.köv.)
1990. november 20., kedd 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (7. rész)
|
A Parlament rövid idő alatt végzett a bíróságokról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvények módosításával, s elfogadta a népi ülnökök jelöléséről és megválasztásáról szóló rendelkezéseket. A részletes vitában egyedül Hack Péter fejtette ki módosító javaslatait, amelyek közül az első a népi ülnökök jelölésére jogosultak körét, a másik a népi ülnökök visszahívását érintette. A szabaddemokrata képviselő szerint elegendő, ha az állampolgárok, illetve a helyi önkormányzatok jelölnek népi ülnököket, a társadalmi szervezeteket külön nem szükséges ilyen közjogi funkcióval felruházni. Másik javaslata szerint a népi ülnökök visszahívására vonatkozó javaslat jogát nem szabad az igazságügy-miniszter kezébe adni, már csak a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvéből kiindulva sem. Ezért a kezdeményezés jogát a bíróság elnökének kell megkapnia. Ez utóbbi javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az eredeti előterjesztés módosult abban is, hogy ezentúl a tulajdonjoggal kapcsolatos perekben nem működnek közre népi ülnökök. A már törvényerőre emelkedett jogszabály szerint az 1985-ben megválasztott népi ülnökök megbízatása 1991. március 31-ig tart. (folyt. köv.)
1990. november 20., kedd 17:17
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (8. rész)
|
A közalkalmazottak és számos képviselő sürgetésére kezdte meg kedden - a tervezettnél korábban - a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását a Parlament. Jóllehet, az előterjesztést széles körű szakmai és érdekképviseleti egyeztetéssel készítették elő - ahogyan ez a miniszteri expozéból is kiderült -, többek szerint módosításokra, finomításokra szorul. A legélesebben az SZDSZ egyik képviselője fogalmazott, amikor úgy vélte: az egész ismerete nélkül döntenek egy-egy részről. Azaz: előbb a közszolgálati törvényt kellett volna megalkotni általános keretszabályként, s csak azután a köztisztviselők, a rendőrség, a pedagógusok és más szakma képviselőinek jogállásáról szóló törvényeket. Több honatya főként munkajogi kérdéseket feszegetett. Volt, aki úgy ítélte meg, hogy a szakmai mércét túl magasra állították az előterjesztők, ebből átmenetileg engedni kellene, mások az előmeneteli lehetőségekkel és a javadalmazással voltak elégedetlenek. Némely hozzászólásban több volt a múlt bírálata, mint a jelen törvényjavaslatról kialakított vélemény ismertetése.
A törvényjavaslat vitája végül is minden elnöki bejelentés nélkül félbeszakadt. A plenáris ülés záróakkordjaként a plénum személyi kérdésekben döntött: új tagokat választott az önkormányzati bizottságba. Ezután a testület elfogadta a kormány javaslatát: sürgősséggel tárgyalja a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény módosítására benyújtott előterjesztést. (MTI)
1990. november 20., kedd 17:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|