|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
MSZOSZ szövetségi tanácsülés (1. rész)
|
1990. október 16., kedd - Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa keddi
ülésén értékelte a nyáron indított - az érdekegyeztetésre, a
privatizációra vonatkozó - aláírásgyűjtési akciót. A 150 ezer
aláírás nem túl sok a szakszervezeti tagok látszámához viszonyítva,
de az akció arra jó volt, hogy a kormány jobban figyelembe vegye a
munkavállalói érdekeket. Az aláírások kezdeményezésekor sem a
Parlament, sem a kormány nem tartotta szükségesnek, hogy az
érdekképviseletekkel, így a szakszervezetekkel folytatott
tárgyalások útján törekedjen a társadalmi konszenzus megteremtésére.
A párbeszéd, a tárgyalások kikényszerítése érdekében döntött úgy az
MSZOSZ, hogy a népszavazás kezdeményezésére is alapul szolgáló
aláírásgyűjtést indít. Világosan kimondták viszont, nem akarnak
minden áron népszavazást, hanem tárgyalásokat. Az ülésen utaltak
arra, hogy a Parlament az akció indulásakor törvénnyel tiltotta meg
a munkahelyeken - a szakszervezetek természetes terepén - az
aláírásgyűjtést. Ezzel is indokolható a viszonylag kevés számú
aláírás.
A tanácsülésen elfogadott állásfoglalás az aláírásgyűjtő akció eredményeként nyugtázza, hogy a munkavállalói érdekek is megjelenhettek a társadalmi, gazdasági átalakulás folyamatában. Létrejött az Érdekegyeztető Tanács, vezetői szinten tárgyalt az MSZOSZ a kormánnyal. Megkezdődtek a viták a privatizációs munkavállalói érdekek érvényesítéséről. Így már nagyobb a lehetőség arra, hogy a szociális piacgazdaságban természetesnek számító érdekegyeztetést hozzanak létre Magyarországon is. Azaz a munkavállalók ne csak szenvedő alanyai, de részesei és haszonélvezői is legyenek a társadalmi, gazdasági változásoknak.
Foglalkoztak az érdekegyeztetés jogi szabályozásával is. Megállapították:: alapvető igény, hogy a jog eszközeivel egyhítsék a munkavállalók gazdasági alávetettségét. Az MSZOSZ szakértői részletes javaslatot dolgoztak ki az általános rendelkezésekre, a munkavállalók kollektív jogaira. Így például szükségesnek tartják az üzemi (alkalmazotti) bizottságok létrehozásának, az információhoz jutásnak, a tisztségviselők védelmének jogi garanciáit. Az üzemi bizottságok fenntartása a tervezet szerint a munkáltatókat terhelné. A munkáltatók biztosítanák a tisztségviselők képzési költségeit is. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 12:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZOSZ szövetségi tanácsülés (2. rész)
|
A tanácsülés végül az előterjesztett szakértői javaslatot a további egyeztetésre alkalmasnak találta.
A tanácskozáson Sándor László alelnök kifejtette: a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, valamint a Munkástanácsok Országos Szövetsége magatartása miatt egyre nehezebben tartható fenn a szakszervezeti kerekasztal munkája. Mint elmondta, ez a két érdekképviselet sztálinistának nevezte a kerekasztal négy másik résztvevőjét. A legutóbbi ülésen - többek között e sértő megnyilvánulások miatt - csaknem megszűnt az együttműködés. Az MSZOSZ - hangsúlyozták az ülésen - fontosnak tartja e tevékenységét, a fenntartásáért kész a kompromisszumokra, de csak egy bizonyos határig. Ezen túl tárgyalóküldöttsége a szövetségi tanács állásfoglalását kéri majd a kerekasztallal kapcsolatos további teendőkről. Nem biztos, hogy csak a jelenlegi forma felel meg leginkább a szakszervezeti együttműködésnek.
Tájékoztatta a szövetségi tanácsot a Népszava Részvénytársasággá alakítása és vagyonértékelése körül kialakult helyzetről, a szakszervezeti kedvezményes üdültetésre vonatkozó vitáról, amelynek az MSZOSZ véleménye szerint az a lényege, hogy a liga a szakszervezeti üdülési vagyon államosítására törekszik.
Bársony András, az MSZOSZ főpénztárosa a kerekasztalon szintén nagy vitákat kiváltó szakszervezeti vagyonmegosztással kapcsolatban rámutatott: ideje, hogy az MSZOSZ-hez tartozó szakszervezetek offenzív magatartást vegyenek fel. Kifejtette: nem fogadható el a Liga időhúzó magatartása. Annál inkább se, mert mint az ülésen emlékeztettek rá, a kerekasztal vagyonügyi bizottságának legutóbbi értekezletén ötféle vagyonmegosztási javaslat is szóba került. Így szerepel ebben, hogy az 1990. március 2-i szakszervezeti kongresszusig bejegyzett szakszervezetek - igazolt és kölcsönösen ellenőrizhető - taglétszámának, valamint a vagyonhoz való hozzájárulás arányában osszák el az eszmei tulajdonhányadokat. Ez lényegében megfelel a kongresszusi állásfoglalásnak. A következő variációkban már nem szerepel a vagyonhoz való hozzájárulás kritériuma, illetve ezek a megoldások a március 2-a után bejegyzett szakszervezeti taglétszámokat is bevennék a vagyonosztozkodásba. A tanács ellenszavazat és tartózkodás nélkül úgy foglalt állást, hogy gyakorlatilag az első változatot, a kongresszusi határozatnak megfelelő álláspontot képviselje az MSZOSZ, s ennek alapján osszák el a vagyont. (MTI)
1990. október 16., kedd 17:18
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|