|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
Farkas Zoltán nyilatkozik angliai látogatásáról
|
-----------------------------------------------
London, 1990. október 11. (BBC, Panoráma) - Egy hetet töltött Londonban az Independent szerkesztőségében Farkas Zoltán, a Magyar Rádió főmunkatársa, a lap meghívására. A British Council szervezésében két további hetet fog itt tölteni. Elsősorban három dolgot tanulmányoz: a média-piacot, valamint az írott és elektronikus sajtót, a privatizációt, végezetül pedig a pénzügyi és piacgazdasági intézményeket. Tapasztalatairól kérdezte őt munkatársunk, Pallai Péter.
- Mindenekelőtt beszéljünk angliai tapasztalataid közül a médiáról, amit itt láttál, hiszen kollégák vagyunk szegről-végről. Mi volt a legfigyelemreméltóbb élményed vagy tapasztalatod ezen a téren?
- Az egyik mindjárt az, hogy szegről-végről vagyunk kollégák, hiszen nagyon sok szempontból mi ugyanabban a szakmában dolgoztunk, de különbözőképpen. Nagy-Britanniában is rettenetesen erős most a vita a sajtó pártatlanságáról. Hogyha jól tudom, akkor a parlament egy olyan passzust szeretne elfogadtatni, hogy az elektromos sajtónak minden tárgykörben pártatlannak és kiegyensúlyozottnak kell lennie, tehát gyakorlatilag a személyes véleménymondás szabadsága ezzel szinte teljesen megszűnne.
- Ez első hallásra egy magyarországi hallgatónak meredeknek tűnik, mert pontosan talán azt kifogásolja mindig, hogy az őhozzá közelóllóknak nem adnak elég teret. Mindenkiben ez a szubjektív érzés él. Hogy világítanád ezt meg, hogy ez mégis elfojtja az egyéni szabadságot? (folyt.)
1990. október 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Farkas Zoltán nyilatkozik angliai látogatásáról - 1. folyt.
|
Tehát miközben volt 1987-88-ig egy meglehetősen szigorú kontroll, eközben mindenekelőtt a rádió elsősorban a liberalizmust, a reformszellemiséget, a piacgazdaságot, a nyugat-európai orientációt, a gazdasági felzárkózás szükségszerűségét, az integrálódást hangsúlyozta minden módon, magánvéleményben, interjúban, riportban, és aki csak tehette, emellett volt.
Ehhez képest a mostani követelményrendszer Magyarországon is pártatlanságot vázol fel. Nem tudom hogy erről az értékközvetítő szerepről valamifajta tárgyilagos pártatlanságra át tud-e állni a magyar sajtó, illetőleg át kell-e állnia. Itt Angliában ugye az a vita tárgya, hogy ha egy műsorban vagy egy adássorozaton belül elhangzik egy bizonyos vélemény, arra azonnal az ellentétes véleményt közölni kell. Tehát nagyon meglepő számunkra, hogy egy ilyen tiszta parlamenti demokráciában ilyen kidekázott vélemény-ellenvélemény csomagokat várnak el a törvényhozók.
- Természetesen azt hozzá kell tennünk, hogy ez mondjuk a Konzervatív Pártnak egy, mondjuk a szélsőjobboldali szárnyáról hangzott el ez az eredeti követelés. Ezt még maga a Konzervatív Pártnak a Lordok Házában a vezetője, lord Whitelaw is ellenezni látszik.
- Ez borzasztóan tetszett nekem is. Éppen a mai Timesban olvastam, lord Whitelaw korábbi konzervatív szóvivő - és azt hiszem miniszter - véleményét, akik azt mondta, hogy tapasztalata szerint minél távolabb tartja magát egy korány attól, hogy pártatlansággal, elfogulatlansággal, vagy egyáltalában a rádiózással foglalkozzék, annál jobban fog majd járni. (folyt.)
1990. október 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Farkas Zoltán nyilatkozik angliai látogatásáról - 2. folyt.
|
- Ez eléggé valószínűnek hangzik, de hát mindketten érdekeltek és úgy érzem elfogultak vagyunk ebben a vitában, de ha Angliában nézed a televíziót, hallgatod a rádiót, az az érzésed, hogy hosszú távon kiegyensúlyozottabb véleménynyilvánítási lehetőség nyílik mindhárom fél számára, nem? - Feltételnül. Olyannyira, hogy engem meglep, hogy minden alkalommal, minden ügyben megkérdezik a minisztereket. Tehát ezért meglepő, hogy még további szigorításokat terveznek. És hadd idézzem az egyik gazdasági újságíró véleményét, a televízióban dolgozik, aki azt mondta, hogy ő közszolgáltatást végez. Az állami eszközöket használja fel, ennélfogva fel sem merül benne, hogy magánvéleményekkel traktálja a közvéleményt.
- Igen, ez általában egy felfogás, hogy az ember inkább az ördög ügyvédjének tekintse magát a mikrofon előtt, például hogyha interjú van és ha véleményt hangoztat, az inkább arra szolgál, hogy kihozzon valamit a vitapartneréből.
- Ez így van. Ennek az ellenpontja az, hogy az írott sajtó sokkal erőszakosabb és erőteljesebb, mint amilyennek én gondoltam, tehát a közszolgálati rádió és az írott sajtó között óriási a különbség. Egyetlen példa, szintén tegnapi: a kongresszuson az egészségügyi államtitkár felvetette azt, hogy az egészségügyi szolgáltatások ellen gyakorlatilag nincs is panasz. Erre az egyik napilap, a Daily News, amelyikről úgy gondoltam, hogy nem is politizál, azt írta, hogy Kenneth Clark hazudik, és ezt a hazugságot nindenki megerősíti aki valaha is kórházba került, aki ott dolgozik, aki doktor, aki ápoló, aki nővér, aki páciens, és hogyha belegondolok abba, hogy a magyar sajtóban, amelyet nagyon sokszor támadnak amiatt mert erőszakos, elképzelhetetlennek ktartom, hogy bármelyik újságíró kolléga egy miniszterről azt állítja hogy hazudik. Azt kell mondanom hogy nagyon különbözőképpen dolgozik az elektronikus sajtó és az írott. (folyt.)
1990. október 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Farkas Zoltán nyilatkozik angliai látogatásáról - 3. folyt.
|
- Én azt hiszem, hogy az írott sajtó, amennyiben üzleti vállalkozás, és amennyiben valakinek a pénze kockán forog, sokkal nagyobb szabadságot élvezhet. Hozzáteszem azt is, hogy egy ilyen állításért természetesen a Daily Mirror - amennyire az én jogi ismereteim ezt lehetővé teszik - beperelhető. Tehát nem kell cáfolni. Valószínű, hogy Kenneth Clark úr nem fogja azt mondani a következő számban, hogy uraim, én nem hazudok Ő majd eldönti, hogy bíróság elé viszi-e a dolgot, avagy sem. +++
1990. október 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|