|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (1. rész)
|
1990. május 30., szerda - A múlt héten félbeszakadt ülés
napirendjét folytatva kezdte meg munkáját szerda reggel az
Országgyűlés. Még a napirend ismertetése előtt az elnöklő Szabad
György köszöntötte a páholyban helyet foglaló Tőkés László
nagyváradi püspököt, aki rövid beszédet intézett a törvényhozáshoz.
Elöljáróban emlékeztette a jelenlévőket az áprilisi, Václav Havel által összehívott pozsonyi találkozóra, hangsúlyozva: itt bizonyossá lett, hogy a közép-kelet-európai országok politikájában is létjogosultságot nyer az erkölcs. Mint mondotta: az erkölcs térhódítása a politikában az egész társadalom megújulásának alapját jelentheti.
Tőkés László - még mindig az erkölcs és politika viszonyát taglalva - rámutatott: a sorra megbukott kelet-európai zsarnoki rendszerekben a társadalom értékrendjéből szinte teljesen kiiktatták az erkölcsi dimenziót. Hozzátette: mindezt kétszeresen szenvedték el a nemzeti kisebbségek. A mostani megújulásról, politikai és társadalmi változásokról szólva úgy ítélte, hogy a népképviseleti parlamentekben megtestesülő társadalmi igazságosság, a korábban meghurcoltak rehabilitációja jelzi az erkölcs visszatérését a kelet-európai társadalmakban is.
Rövid beszédének gondolatmenetét összegezve a nagyváradi püspök leszögezte: az erkölcsileg hiteles politika voltaképpen ökumenikus szolgálat.
Az Erdélyből érkezett vendég felszólalása után Szabad György bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezetésével a frakció tagjai Kónya Imrét bízták meg, tekintettel arra, hogy Antall József - miniszterelnöki tisztje miatt - lemondott e tisztségéről.
Ezt követően Szabad György ismertette az ülésnap napirendi pontjait, amely az elmúlt héten elfogadott tárgysorozat értelmében a következőképpen alakult:
1. Törvényjavaslat a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról.
2. Törvényjavaslat a földről szóló 1987. évi I. törvény módosítására.
3. Törvényjavaslat az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld átruházásának átmeneti tilalmáról.
4. Törvényjavaslat a volt egyházi tulajdon ingatlanok elidegenítési tilalmáról. (folyt. köv.)
1990. május 30., szerda 11:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (2. rész)
|
5. Országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatáról. (folyt. köv.)
1990. május 30., szerda 11:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (3. rész)
|
Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó Iván (MDF), a Gazdasági, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi bizottságok együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szervezetek kötelesek önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat egyidejűleg adós is és hitelező is. Az előadó megállapította azt is, hogy mindössze 30-40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma, amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Az előadó hangsúlyozta, ez a módosítás nemhogy lazítaná, hanem inkább szigorítja a csődtörvényben kívánatosnak tartott pénzügyi fegyelmet, ugyanis gazdasági módszerekkel irányítja a figyelmet a pénzügyi és gazdálkodási bajok eredetére. Végül utalt arra: ez a kiegészítő törvényjavaslat összhangban áll hosszú távú gazdaságpolitikai céljainkkal, eszköze annak, hogy felszámolásra csak azok a nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra.
A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt, így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen folytassák le az általános és részletes vitát. Polémiára végül is nem került sor, hiszen egyedül Palotás János (MDF) fejtette ki véleményét, s messzemenően támogatta a javaslatot. Ugyanakkor hozzátette: senki se feledkezzen meg arról, hogy ez csak egy átmeneti intézkedés, ezzel még nem lehet lezártnak tekinteni a sok területen feszültséget okozó problémakört. (folyt.köv.)
1990. május 30., szerda 14:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (4. rész)
|
A teljes egyetértést mutatta az is, hogy a határozathozatal során ellenszavazat és tartózkodás nélkül valamennyi képviselő elfogadta a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot.
Mielőtt a következő napirendi pont tárgyalására tértek volna, Szabad György megbízott Ház-elnök köszöntötte a teremben helyet foglaló két amerikai kongresszusi delegációt. Köszönetét fejezte ki, hogy a William H. Gray, a Newt Gingrich, valamint a Martin Frost által vezetett képviselőcsoportok eddigi magyarországi tárgyalásaik során az Egyesült Államok politikai szolidaritásáról, erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosították hazánkat. (folyt.köv.)
1990. május 30., szerda 14:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (5. rész)
|
Az előterjesztéssel, az egybemosódó bizottsági szünetekkel, a politikai szócsatákkal, módosító javaslatokkal, ügyrendi indítványokkal ,,fűszerezett,,, ám a konkrét érdemi érveket túlnyomórészt nélkülöző, és összesen hét órán át tartó általános vitát végül is szerda este hat órakor felfüggesztette a plénum. A téma a napirend szerint a földtörvény módosítása volt, erre az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság terjesztett elő törvényjavaslatot. Lényege, hogy bizonyos kivételekkel ellenőrzés alá vonják a leendő önkormányzati tulajdont, amellyel jelenlegi, hivatalosan csak kezelői joggal rendelkező ,,gazdáik,, hatalom-, illetve vagyonátmentési céllal ,,gazdálkodnak,,. Ez a törvényjavaslat a korábbi bizottsági tárgyalásokon többször változott, s további módosító, illetve kiegészítő indítványok is kapcsolódnak hozzá.
A plénum napirendjén szerepelt volna még szerdán a termőföldek, valamint a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló két, különálló törvényjavaslat. A vitából kitűnt: ez a három tervezet egymással nincs összhangban, holott hasonló célokat szolgál. A felszólalásokból mindvégig nehezen volt követhető a képviselők számára is: pontosan melyik törvényjavaslatról, illetve indítványról beszélnek az ülésteremben. Annál is inkább, mert az önkormányzati bizottság például elvetette a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló önálló törvénytervezetet, s azt beépítette sajátjába. Szerdán azonban a bizottság ezt a passzust visszavonta, ez erre vonatkozó módosító javaslat azonban érvényben maradt. Minden beterjesztő fenntartotta saját indítványát, sőt újabbak is születtek, mondván: ha csak az ülésnap kezdetén kapnak meg ilyen fontos előterjesztést, akkor senki ne csodálkozzék azon, hogy záporoznak a módosító javaslatok. Ezek egyébként a törvény kijátszásának további lehetőségeire vagy a törvény hatálya alól kivonandó újabb kivételekre vonatkoztak.
Míg a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt képviselői következetesen a törvényjavaslat elfogadása mellett érveltek, sorolva az állami ingatlanok és a szövetkezeti tulajdon elkótyavetyéléséről, átmentéséről szóló példákat, addig a Fidesz - nem kevésbé következetesen - kormánykoncepciót sürgetett. Orbán Viktor és Szájer József arra hívta fel a figyelmet: az utóbbi időben körülbelül tíz hasonló tartalmú indítvány került a képviselők asztalára. Ez a tény önmagában is jelző, hogy sürgető lenne a részletek szabályozása helyett a tulajdonról szóló törvény megalkotása. (folyt. köv.)
1990. május 30., szerda 18:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (6. rész)
|
A Fidesz frakcióvezetője konkrét kifogást is említett a volt egyházi vagyon védelmével kapcsolatban, amelyet egy MDF-képviselő félreértelmezett. E hozzászólást visszautasítva kijelentette: a Fidesz nem a kereszténydemokrata értékek ellen van, csupán jogi szempontból bírált egy javaslatot. A későbbiekben pedig, Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter felszólalása után, hangsúlyozta: ha a kormány egyik tagja támogatta az indítványokat, ezt a Fidesz úgy értelmezi, hogy ezentúl ezért a döntésért a Parlament és a kormány együttesen viseli a felelősséget.
Gál Zoltán, az MSZP-frakció nevében ugyancsak Nagy Ferenc József egyik kijelentésére reagált, visszautasítva azt a szemrehányást, hogy lassú a törvényhozás. Ráadásul - mondta - a miniszter akkor bírálta a törvényhozást, amikor a benyújtott törvénytervezethez a kormánynak semmi köze nem volt. Véleménye szerint nem képviselőknek és bizottságoknak kellene ilyen horderejű törvényjavaslatokat szövegezniök.
Ezekkel a vélekedésekkel szemben a kormányzó pártok úgy vélekedtek: ezúttal tűzoltó munkát kell végezni, nem lehet várni a teljes tulajdonkoncepcióra, mert ha most nem fogadják el a benyújtott előterjesztést, akkor négy hónap múlva már nem lesz szükség sem új privatizációs, sem új földtörvényre.
A vita végül is azzal szakadt félbe, hogy az elnöklő Szabad György tisztázta: melyik törvényjavaslathoz milyen módosító indítványok kapcsolódnak. Kisérletet tett arra is, hogy a plénummal az általános vita lezárását fogadtassa el, miután azonban több képviselő is jelezte, hogy további módosító javaslata van, ezt a T. Ház elvetette. Indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés - ha már felfüggesztette az általános vitát - térjen rá újabb törvényjavaslat tárgyalására. Ám egy honatya szerint a Parlament szerdai munkája alapján a közvélemény előtt nevetségessé vált, mint mondotta, ,,produkciója felért a Fővárosi Nagycirkuszéval,,, ezért ajánlotta, hogy fejezzék be az ülést. Szabad György a vádat visszautasítva végül is eleget tett a kérésnek.
Az Országgyűlés csütörtökön 10 órakor folytatja munkáját. (MTI)
1990. május 30., szerda 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|