 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
 |
Göncz - New York-i program (1.rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
New York, 1990. május 16. szerda (MTI-tud)- A nemzetközi és
amerikai zsidó szervezetek vezetőivel folytatott rendkívül szívélyes
légkörű tárgyalásait minősítette keddi New York-i programja
legfontosabb eredményének Göncz Árpád. A köztársaság ideiglenes
elnöke találkozott Edgar Bronfmannal, a Zsidó Világkongresszus
elnökével, Israel Singerrel, a szervezet főtitkárával, majd Seymour
Reichhel, az amerikai zsidó szervezetek tanácsának elnökével és
Shoshana Cardinnel, a szovjet zsidókat támogató amerikai tanács
elnökével.
Göncz Árpád este, amerikai magyarok körében kiemelte, hogy a
megbeszéléseket ,,az őszinteség és a melegség,, jellemezte s
egyetértettek abban: a magyarországi antiszemita jelenségek miatt
országunkról (az amerikai sajtóban) festett kép sötétebb a
valóságnál. Magyarországnak egyébként nem érdeke, hogy ilyen kép
alakuljon ki róla - hangsúlyozta az államfő.
Bánlaki György New York-i főkonzulnak az államfő tiszteletére
adott fogadásán, amelyen ott volt Haraszti Miklós, az SZDSZ
országgyűlési képviselője is, lelkes, szeretetteljes fogadtatásban
részesíteték Göncz Árpádot és kérdésekkel halmozták el maga s a
jövendő kormány bel- és külpolitikai terveiről.
Az elnök aláhúzta, hogy a környező országokban élő magyar
kisebbségeknek maguknak kell kialakítaniok politikájukat.
Magyarországnak nem szabad gyámkodnia felettük, tanácsokat adnia.
Inkabb az ő tanácsaikat kell megfogadni dolgaikban - miközben
természetesen a külföldi magyarság ügye az egész magyar kormányzat
felelőssége, s nem egy ,,nemzetiségi minisztériumra,, vagy
parlamenti bizottságra bízható szakfeladat. ,,Magyarország egyébként
a legnagyobb szolgálatot azzal teszi a kisebbségeknek, ha
kikezdhetetlenül demokratikus országgá válik,, - mondotta. Egyúttal
meg kell ismerni, figyelembe kell venni a másik fél, például a
szlovákok nemzeti törekvéseit. Román vonatkozásban kölcsönösen az
ellenségkép feloldására kell törekedni s ez - amint Temesvár közös
harca bizonyította - lehetséges. Vannak Romániában román barátaink,
de őket is zaklatják - mondotta az elnök, majd hangsúlyozta: hátsó
gondolatok nélküli, őszinte, az egyenjogúságon alapuló barátságra
van szükség a szomszéd népekkel, szélesebb látószögből kell
tekinteni közös kérdéseinkre; ,,magyarnak lenni a külvilág
szempontjából nem érdem, a mi számunkra kötelesség,, fogalmazott az
ideiglenes köztársasági elnök. (folyt.)
1990. május 16., szerda 07:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|