 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
 |
Financial Times: magyar-szovjet kereskedelmi háború
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti
London, 1990. március 6. kedd (MTI-tud.) - Magyarország
és a Szovjetunió kereskedelmi háborúban áll egymással, de nem az
import, hanem az export csökkentése ügyében - vezeti be kedden
közölt budapesti tudósítását a Financial Times.
Az üzleti körök lapja az import visszaszorítására, illetve az
export növelésére irányuló nyugati kereskedelmi csatározásokra
utalva megjegyzi, hogy ,,a KGST világában mindent a feje tetejére
állítanak: kerülni kell a kereskedelmi mérlegtöbbletet, az olyan
lágy árúk, mint az élelmiszer és az olaj ,,kemény,,-nek
minősülnek, mert dollárért adhatók el, a kereskedelmeben
keménynek minősített árucikkek itt ,,lágyak,, és a
legjövedelmezőbb export olyan árúk kivitele, amelyeket az
importáló egyáltalán nem is óhajt,,.
Nicholas Denton, a cikk szerzője szerint ,,a KGST a
szüerrealizmus érzetét kelti a magyarokban, azt mondják: mi két
szakadt macskát adunk nekik, ők pedig egy szakadt kutyát
nekünk,,. Hangoztatja, hogy a kétoldalú kereskedelemmel
kapcsolatos eredménytelen múlt heti magyar-szovjet tárgyalások
ütközőpontja Magyarország 1.6 milliárd transzferábilis rubelre
rúgó tavalyi kereskedelmi többlete volt. Mint írja, ezzel a
pénzzel semmit sem lehet kezdeni, majd kiemeli, hogy 1991.
januárjától áttérnének a dollárelszámolásra.
A brit újságíró azt írja, hogy a szovjet fél a magyarokat
okolja a hatalmas többlet felhalmozódásáért és azzal érvel, hogy
a Szovjetunió gyakorlatilag szubvencionálta - például a piaci
árnál olcsóbban szállított olajjal - a magyar gazdaságot. Ezzel
kapcsolatban a lap Bokros Lajos MNB-igazgatóra hivatkozik, aki
utalt arra, hogy torzult árak mellett könnyen lehet panaszkodni
amiatt, hogy az egyik fél szubvencionálja a másikat.
Budapesti beszélgetései alapján a Financial tudósítója arra a
következtetésre jut, hogy amint a KGST-ben bevezetik a
dollárelszámolást, csökken majd a fölösleg, de Magyarország magas
árat lesz kénytelen fizetni az áttérésért. ,,Magyar közgazdászok
között azonban egyetértés van abban - írja befejezésül, - hogy
érdemes elszenvedni a fájdalmakat és így megszabadulni a
KGST-kereskedelem melegházi légkörétől, ami megnyomorítja a hazai
teljesítményt,,.+++
1990. március 6., kedd 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|