|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
Bush - beszéd - teljes (1. rész)
|
1989. július 12., szerda - Rendkívül büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első amerikai elnök, aki meglátogatta Magyarországot - kezdte beszédét Bush elnök, majd így folytatta:
Egyesek ironikusnak találhatják, hogy egy olyan egyetemen beszélek, amelyet Marx Károlyról neveztek el. De az, hogy ma itt vagyok, sokkal kevésbé adhat okot a meglepetésre, annak bizonyítéka, hogy Amerika üdvözli az eszmék szabad versenyét. Az egyetem fő feladata éppen az, hogy ösztönözze az ilyen versenyt. Ez a szellem hoz közel egymáshoz bennünket - ez a szellem vezette a Marx Károly egyetem egyik nagy tanárát, Nagy Imrét. A Hősök terén néhány hete megtartott temetésén hallottuk Magyarország hangját, ahogy a Szózatot énekli. Ebben az egyszerű, méltóságteljes gyászünnepségben a világ többet látott a megbékélés méltó aktusánál. Az igazság pillanatának voltunk szemtanúi. Az igazságnak e kőnél szilárdabb alapján kezdték meg a magyarok az új jövő építését - egy egész nemzedék várt arra, hogy tisztelettel adózzék Nagy Imre bátorságának, emlékezzék erre száz nemzedék is. Miközben Magyarország újra felfedezi Európa ügyeiben betöltött természetes szerepét, a világ ismét Önökre tekint inspirációért. Országomban igen népszerű egy ismeretterjesztő könyv, amelynek címe ,,Budapest 1900,,. Dr. John Lukács nagy szeretettel írja le az emlékek Budapestjét, a büszke tőzsdét, a nagy operát, azt a korszakot, amelyben Európa első földalatti vasútja az Andrássy út csinos üzletei alatt futott. Ez a város ragyogásával versenytársa volt Párizsnak, zenéjével Bécsnek, irodalmával Londonnak. Olyan oktatási központ volt, amely az egész világra kihatott, olyan egyedi zsenit adott Amerikának, mint Joseph Pulitzer, olyan másik zsenit adott, mint Bartók Béla. Négy évtizeden át azonban ez a nagyváros, ez a nagy nemzet, amely minden vonatkozásban oly központi helyen van a földrészen, el volt vágva Európától és a Nyugattól. Ma Magyarország újra megnyílik a Nyugatnak, az európai kultúra világítótornyává válik. Új kezdetet látok most Magyarországon. Budapest légköre felvillanyozó, optimizmussal telített. Népük és vezetőik - a kormányzat és az ellenzék egyaránt - nem félnek attól, hogy szakítsanak a múlttal, az igazság szellemében járjanak el. S mi lehet ennek jobb bizonyítéka, mint az az egyszerű tény, hogy a Marx Károly egyetemen többé már nem kötelező olvasmány a Tőke. (folyt. köv.)
1989. július 12., szerda 13:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|