|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (11. rész)
|
Alapelvnek tekintjük, hogy az adószintet ne a mindenkori kiadási szükségletek, hanem fordítva, az államháztartás és költségvetés által teljesíthető kiadások nagyságrendjét, a törvényekkel szabályozott egymással összehangolt, a gazdaság fejlődéséhez és teljesítményeihez igazodó adóbevételek határozzák meg. Elengedhetetlennek tartjuk a vállalkozásokat terhelő adók szintjének 10-15 százalékos csökkentését, egyszersmind, a külön adók fokozatos megszüntetését. A lakosság adóterhelésének átlagos szintjét növelni nem szabad, csökkenteni nem indokolt. Itt az adóterhelés igazságosabb elosztására, a kedvezmények szűkítésére és a mértékek egyidejű csökkentésére van szükség. Ez annyit jelent, hogy a lakossági jövedelmek 1989. évi nem egészen 11 százalékos átlagos adóterhelése ne növekedjék, de ez az adó ne az összes lakossági jövedelem egyharmadát terhelje csupán, hanem a jövedelmek szélesebb körét vonjuk be a csökkenő mértékű és progressziójú adóztatásba. Az általános forgalmi adó, valamint a fogyasztási adó és a vámok összehangolásával a végső fogyasztás adóterheit is kiegyensúlyozottabbá kell tennünk. Az általános alapelvek mellett néhány vitatott csomópontra is ki kell térni. Az első a vállalkozási nyereségadó és az osztalék viszonya. Egyetértés van abban, hogy 1990-től az állam, mint tulajdonos, az állami tulajdon hasznosítása után osztalákot szedjen. Adót az állam közhatalmi funkciójából szed a gazdálkodás valamennyi szereplőjétől. Vita abban van, hogy az osztalékfizetés az állami tulajdon milyen körére terjedjen ki. Nem lehet kétséges, hogy a társaságokban működtetett állami tulajdonrész után az osztalék bevezetése elkerülhetetlen. Ma még vita van a szakértők között, hogy a társaságon kívüli, valamennyi állami tulajdon után is célszerű-e bevezetni az osztalékfizetési kötelezettséget. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|