|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
- Emlékműavatás - 1. folyt.
|
Nagyon sokat harcoltunk, rentegen támogattak bennünket, jóindulatú emberek az egész világról, lényegében a külföldi szabadságharcos szövetségek egy emberként álltak ki mellettünk, de ugyanez elmondható a magyar társadalomra is. Sajnálatos, hogy nagyon sokan támadtak is bennünket, nemcsak támogattak. Elsősorban azt kritizálták meg, hogy az Inconnu lényegében a társadalom befolyásával, a társadalomtól vállalt kötelezettségeinek eleget téve elkezdte ezt az akciót, nem egyeztetett a hatalommal, nem egyeztetett bizonyos politikai körökkel. Mi úgy éreztük, hogy ehhez jogunk van, hiszen évekkel ezelőtt is felvállaltuk már ötvenhat ügyét - az utcákon tüntetéseket rendeztünk, a Batthyány-Nagy Imre örökmécses elkeresztelésében részt vettünk, politikai vitafórumokat rendeztünk ötvenhatról. Úgy gondoltuk, hogy ez a művészeti csoport igazán feljogosult arra, hogy önmaga készítse el ezt a nagyszabású tervet, hiszen nem korrumpálódtunk ezzel a hatalommal. Tehát mégegyszer: sokan támadtak bennünket, különösen a nemzeti kommunisták, a mai vagy régebbi néven revizionisták soraiból, az egykori és a mai revizionisták soraiból megkérdőjelezték, hogy hogyan mertük belevonni a nyugati magyarságot ebbe az akcióba -, amelyre az volt a válaszunk, hogy 200 ezer embert elüldözött ez a kommunista hatalom, nekik igazán jogok van ebben részt venni, és méltósággal visszatérni ide az országba 16-ikán, és kifejezni hálájukat a magyar népnek. Egy politikai folyamat tanúi vagyunk jelen pillanatban is. Csurka István találó szavaival: a TIB házi ünnepsége lett sajnos ez a 16-ika. Ez egyenesági következménye annak, hogy informális megállapodás született - úgy látjuk - a hatalommal: bizonyos körök megállapodtak a közvélemény kizárásával, és ennek a keserű gyömülcsei most kezdenek beérni. (folyt.)
1989. június 15., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|