|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
Bős- Nagymaros (2.rész)
|
A pozsonyi Pravdában és az Új Szóban közölt szlovák érvelés ezzel szemben az egész létesítményt elsősorban ökológiai célú vállalkozásnak minősíti, arra hivatkozva, hogy a környező területek árvízvédelmét szolgálja. Vladimir Lokvenc, a vízlépcsőrendszer csehszlovák kormánybiztosa kétségbe vonta Magyarország jogát, hogy Csehszlovákia beleegyezése nélkül elálljon a közös beruházásról kötött szerződéstől. (A magyar kormány üléséről kiadott közlemény nem is a szerződés egyoldalú felmondásáról szól, hanem annak módosításáról folytatandó tárgyalási szándékot hangsúlyozza. ) Az nyilvánvaló, amennyiben Magyarország a nagymarosi vízlépcső elhagyása mellett döntene, sem Csehszlovákia, sem Ausztria nem tekinthet el jogos kárának megtérítésétől, amelyet azonban a károsult félnek kell bizonyítania. A pozsonyi sajtó már korábban - nemcsak a tárgyalások elébe vágva, de még a magyar kormány szombati döntése előtt - hangoztatta, hogy Csehszlovákia 27 milliárd korona kártérítésre tart igényt, ha nem épülne fel a nagymarosi víztározó. A nagymarosi vízilépcső elhagyására és felépítésére egyaránt van esély. Éppen a következő két hónapban elvégzendő vizsgálatoktól és tárgyalásoktól függ, melyik lehetőség felé billen a mérleg nyelve. Becslések szerint Csehszlovákia eddig 11 milliárd koronát fordított a vizlépcsőrendszer építésére. A szakértőknek nem lesz könnyű megállapítaniuk a tényleges kár mértékét, ami főként abból ered, hogy a nagymarosi vízerőmű nélkül a bősi turbinák csak folyamatos üzemben működtethetők, és lehetetlenné válik a csúcsrajáratás. Amennyiben a vízlépcsőrendszer magyar szakasza egy részének elhagyása reális lehetőségként felmerül, tisztázandó például, hogy az eddig 50-50 százalékos magyar-csehszlovák tulajdonosi megoszlás fenntartható-e, vagy milyen arányban módosuljon. Ausztriával talán azért tűnik könnyebbnek a megegyezés, mert nem államközi, hanem vállalatok között létrejött magánjogi szerződésekről van szó. Az építésben részt vevő osztrák vállalkozók eddig mintegy 800 millió schillinget használtak fel abból a kormánygaranciával, 18 osztrák bank által nyújtott hitelből, amellyel az 1996-tól esedékes magyarországi villamosenergia szállításokat megelőlegezték. Wolfgang Schüssel osztrák gazdasági miniszter 1,5 milliárd schillingre becsülte azt a kárt, amely az osztrák vállalatokat érné, ha Magyarország lemondana a nagymarosi erőmű felépítéséről. S hogy a helyzet nem egyszerű, azt jelzi egyebek között: az Osztrák Gyáriparosok Szövetsége igen határozott hangvételű nyilatkozatban követeli a teljes kártérítést. +++ Szücs D. Gábor,MTI-PRESS
1989. május 18., csütörtök 11:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|