 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
 |
Az új miniszterek sajtókonferenciája (2. rész)
|
Horn Gyula három pontban összegezte terveit. Az eddig is
sikerágazatnak számító külpolitikának maximálisan ki kell aknáznia a
nemzeti adottságainkban rejlő lehetőségeket; világszerte bizalmat
kell keltenie a magyar reformtörekvések iránt; az ország
fennmaradása érdekében minden nap késznek kell lennie a megújulásra.
Glatz Ferenc a magyar művelődéspolitika új helyének kijelölését
tartotta elsődleges feladatának. Szorgalmazta az 1949-ben kialakult
kultúrpolitikai intézményrendszer elavult elemeinek lebontását; a
művészeti, irodalmi élet centralizált mechanizmusainak
kiküszöbölését, s ehelyett egy ,,szürkeállomány-menedzselés,,
meghonosítását. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági, társadalmi,
erkölcsi válság jórészt a magyar munkaerő értékének hanyatlására
vezethető vissza. ,,Ha ezt nem állítjuk meg az 1990-es évekre, akkor
a legkedvezőbb hitelek sem segítenek az ország gazdaságán.,, Ezért
például szükségessé vált az iskolarendszer célirányos, radikális
felülvizsgálata. Tudomásul kell venni azt is, hogy a
kultúr-külpolitika az az intézményrendszer, amely Magyarországot
szervesen beillesztheti az 1990-es évek Europájába.
Horváth Ferenc a piaci feltételek között fejlődő ipar
jelentőségét hangsúlyozta. A tárca kiemelt feladatai közé sorolta ,
hogy olyan gazdasági körülményeket teremtsenek, amelyek segítenek
megőrizni, illetve serkenteni a vállalkozási készséget hazánkban.
Hütter Csaba fontosnak tartotta az új agrárpolitika
kimunkálását. Hangoztatta: a tárca élén arra fog törekedni, hogy
ebbe a folyamatba az alternatív szervezeteket is bevonják. Az ágazat
fejlesztésében azt kell szem előtt tartani, hogy az
élelmiszergazdaság ne pusztán stabilizáló, hanem dinamizáló
tényezője is legyen a magyar gazdaságnak. Álláspontja szerint a
mezőgazdaság az ország iparosításából is tevékenyen kiveheti részét.
Többen érdeklődtek egy esetleges koalíciós kormányzati forma
kialakításának lehetőségéről. Németh Miklós ezzel kapcsolatban úgy
foglalt állást: ma a helyzet nem kedvez a koalíciónak. Jelenleg az
tűnik a legfontosabbnak, hogy az MSZMP és az újonnan formálódó
pártok, politikai szervezetek ne a nép feje fölött, a nép ellenében
tárgyaljanak, hanem az ország érdekeit tartsák szem előtt. Ami a
kormány ezzel kapcsolatos tevékenységét illeti, leszögezte: a
Minisztertanács a reformok elkötelezettje. Arra törekszik, hogy azok
politikai, jogi, intézményi és anyagi feltételeit egyaránt
biztosítsa. Ha eljön az ideje, a kormány is bekapcsolódik a
párbeszéd e folyamatába. Addig azonban nem lehet a kormányt
felcserélni a pártokkal. Utalt arra is, hogy a kormány az esetleges
választásoktól függetlenül végzi cselekvési programjának
kidolgozását. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|