|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács
|
1989. április 20., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztést hallgatott meg a nyírádi bauxitbányászat Hévízi tóra gyakorolt hatásáról, és úgy döntött, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a bányászat leállítását és legkésőbb egy éven belül be kell zárni a bányát.
A kormány elfogadta a lakásgazdálkodás hosszú távú koncepcióját és módosította a lakáscélú támogatásokat. A Minisztertanács határozatot hozott a tervezés megújításáról és a következő középtávú terv elveinek kidolgozásáról. A kormánny megvitatta a költségvetési reform koncepcióját, továbbá csökkentette az 1989. évi egyedi vállalati támogatásokat. A kormány úgy döntött, hogy az autópálya-használati díj bevezetéséről hozott, s még hatályba nem lépett határozatát visszavonja. Az autópálya építéséhez és az útalap létesítéséhez szükséges anyagi forrásokat más, a társadalom számára is jobban elfogadható módon szándékozik előteremteni. Az ezzel összefüggő előkészítő munka megkezdésére az érintett miniszterek megbízást kaptak. A kormány módosította a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, továbbá az Országos Tervhivatal elnökének feladat- és hatáskörét. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a sportági szakszövetségekről és a forintárfolyam megállapítás új rendjéről. A kormány javasolta az Országgyűlésnek Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi 1. törvény hatályon kívül helyezését. x x x (folyt.köv.)
1989. április 20., csütörtök 19:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
Még tartott a Minisztertanács ülése, amikor a Parlamentben megkezdődött Marosán György szóvivő nemzetközi sajtókonferenciája. A kormány tanácskozásán elhangzottakat ismertetve a szóvivő elmondta, hogy döntés született a régóta húzódó Hévíz kontra bauxit ügyben. A Minisztertanács úgy határozott, hogy legkésőbb 1990. június 30-ig be kell zárni a nyírádi bauxitbányát. Bár gazdasági és környezetvédelmi szempontokat egyaránt mérlegeltek, a döntés kialakításakor a nemzetközi hírű tó megmentése volt az elsődleges cél. A körültekintő előkészítést igénylő bányabezárás menetrendjét gyorsított ütemben dolgozzák ki, s az ezzel összefüggő megoldásokat két hónap múlva terjesztik az illetékes tárcák vezetői a kormány elé. Határozat született arról is, hogy - az érintett parlamenti bizottságok részvételével - társadalmi bizottságot kell létrehozni a bezárás ellenőrzésére. A kormány felülvizsgálta az autópályadíj bevezetésére vonatkozó korábbi határozatát is. A döntést még érvénybe lépése előtt visszavonják. Egyúttal megbízták a kormány illetékes tagjait, hogy az érdekképviseleti szervekkel konzultálva dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely - az ésszerűtlennek bizonyult megoldást felváltva - a társadalom számára is elfogadható módon teremt forrást az úthálózat fenntartására és fejlesztésére. További két, a lakosságot közvetlenül érintő témát is megtárgyalt a kormány. Az egyik a háztartási energiahordozók tervezett áremelése. Mint ismeretes, az idei terv május elejére időzítette az áremelést, 100 forintos kompenzálással összekötve bizonyos társadalmi csoportoknál. A kormány most úgy döntött, hogy a SZOT-tal esedékes tárgyalásokig elhalasztja a már korábban bejelentett árintézkedéseket. Természetszerűleg így a 100 forintos kompenzáció sem lép életbe. A mai ülésen ismét napirendre került a víz- és csatornadíjak emelésének problémája. A Minisztertanács beható vita után úgy döntött, hogy ezt a kérdést is a SZOT-tal való tárgyalásokon terjeszti elő, egy csomagterv részeként. A testület ezzel kapcsolatban kialakította véleményét a SZOT elnökségének legutóbbi állásfoglalásáról. Ennek kapcsán a szóvivő leszögezte: a külső és a belső pénzügyi helyzet első negyedévben tapasztalható romlása rendkívüli intézkedéseket tett szükségessé. Elismerte, hogy ezek közül némelyek konstrukciója, a kivitelezés módja, illetve ütemezése vitatható, illetve helytelen volt. Ugyanakkor hangoztatta, hogy a kormány felelősséget vállal az ország fizetőképességének fenntartásáért, és ennek okán népszerűtlen intézkedésekre is rákényszerül. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 19:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
A kormány szükségesnek tartja, hogy az egyéb érdekegyeztető fórumok mellett soron kívüli tárgyalásokra kerüljön sor a Szakszervezetek Országos Tanácsával. Az indokolt ár- és kompenzációs intézkedéseket együtt kívánják életbe léptetni. Miután a SZOT keresi a megegyezés lehetőségét a kompenzációt illetően, a kormány kész arra, hogy a tervezett és elhatározott árlépéseket a SZOT-tal folytatott tárgyalások után tegye meg. Ugyanakkor a Minisztertanács úgy véli, hogy a szakszervezetekkel fennálló konstruktív, az érdemi együttműködés nélkülözhetetlen részét alkotó bizalmon alapuló tárgyalásokhoz nem szabhatók további feltételek. A kormány kifejezte reményét, hogy a kétségkívül renkívül súlyos gazdasági és politikai helyzetben fennmarad a lehetősége a szakszervezetekkel való konzultációnak, a vitában kiérlelt, kompromisszumokon alapuló megállapodásoknak. Ez ugyanis elengedhetetlenül szükséges a társadalmi stabilitás megőrzéséhez. A szóvivő tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy a Minisztertanács felkérte a belügyminisztert: a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntető eljárás iratait adják át a legfőbb ügyésznek, aki megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét. A kormány amellett felkérte az igazságügyminisztert, hogy gyorsítsa meg azokat a munkálatokat, amelyeknek célja az államellenes bűncselekmények felülvizsgálata a Büntető Törvénykönyvben. A tárca vezetőjének javaslatot kell tennie a Btk idevágó előírásainak esetleges módosításaira, beleértve az ilyen bűncselekményekre kiszabható halálbüntetés eltörlését is. Ugyancsak felkérték az igazságügyminisztert a büntető eljárási törvény felülvizsgálatának a meggyorsítására. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 19:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
A szóvivői tájékoztatón résztvevő újságírók a Minisztertanács ülésén szereplő napirendi témák közül elsősorban a kormány-SZOT találkozóval, valamint a bauxitbánya bezárásával összefüggő kérdéseket tettek fel. A Képes 7 munkatársa az iránt érdeklődött, mikorra várható a soron kívüli kormány-SZOT találkozó, s milyen vélemény alakult ki arról az állásfoglalásról, hogy a szakszervezet csak megváltozott összetételű kormánnyal hajlandó tárgyalni. A szóvivő hangsúlyozta: a Minisztertanács május 12-ét javasolja a megbeszélésre. Hozzátette: ez természetesen csak a kormány javaslata, s ezzel kívánja jelezni, hogy viszonylag gyorsan meg kell kezdeni a tárgyalásokat. Megerősítette azt a hírt: a SZOT állásfoglalása tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy csak más összetételű kormánnyal ül le a tárgyalóasztalhoz. A feltételt azonban furcsának tartotta, hiszen a miniszterelnök már bejelentette, hogy a kormányt jelentős mértékben át fogják alakítani. Egyébként - tette hozzá - a kormány sem lép fel azzal az igénnyel, hogy megszabja: milyen legyen a vele szemben ülő tárgyaló küldöttség összetétele. Nem tartja tehát indokoltnak a szakszervezet ilyen fellépését. A Népszava e témához kapcsolódva konkrétan rákérdezett: megváltozott összetételű kormány lesz-e a tervezett találkozón a SZOT tárgyalópartnere. A másik kérdése - utalva Derzsi András közelmúltbeli megválasztására - arra vonatkozott: a Minisztertanácsnak szándékában áll-e elképzeléseit az Országgyűlés májusi ülése előtt nyilvánosságra hozni. Marosán György megerősítette a miniszterelnök kormányátalakítási szándékát. Utalt azonban arra, hogy az összetétel meghatározása nem a Minisztertanács, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az pedig, hogy a korábban kinevezett minisztereket nem mutatták be megválasztásuk előtt, ez elsősorban a Parlament igényén múlott. Arra nem tudott válaszolni, hogy hány miniszterváltozás lesz a kormányban. A TV-Híradó képviselője a tisztségüktől megváló miniszterek további sorsáról érdeklődött, azonban a szóvivő válasza itt is elmaradt. Az MTI munkatársának kérdésére elhangzott: Németh Miklós május 15-én egynapos munkalátogatásra Varsóba utazik Rakowski miniszterelnök meghívására. A szóvivő véleménye szerint a két kormányfőnek sok azonos problémával kell szembenéznie, s nyilvánvalóan a megoldásokat is hasonló irányban keresik. Érdemes tapasztalatot meríteni mások munkájából, így bizonyára ötletekben gazdagodva térhet haza a magyar miniszterelnök - vélekedett. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
Ugyancsak számos kérdés vetődött fel a nyírádi bauxitbánya bezárásával kapcsolatban. A Magyar Nemzet tudósítója - az Állami Tervbizottság 1985-ben a hévizi tó balneológiai állapotával kapcsolatban hozott határozatára hivatkozva - azt kérdezte: miután a tó állapota romlott, szándékában áll-e a kormánynak megállapítani a felelősséget, s szankciót alkalmazni. Marosán György hangsúlyozta: erről konkrétan nem volt szó a Minisztertanács ülésán. Hozzáfűzte azonban: rendkívül nehéz a felelősség megállapítása abban, hogy a kárt ki és milyen mértékben okozta, hiszen a szakemberek még azon is vitatkoznak, milyen mértékben tulajdonítható a romlás a bauxitbánya tevékenységének. Reményét fejezte ki, hogy a vizsgálatok e kérdésre is kitérnek majd. Szólt arról is, hogy bár pontos adat nem áll rendelkezésére, bizonyos, hogy számottevő bauxitvagyon marad a földben. Ezt támasztja alá, hogy az eredeti tervek szerint a bánya 1993-ig üzemelt volna. A Veszprémi Napló munkatársa - kifejtve, hogy a megye közvéleményét éppúgy aggasztja természeti kincsének károsodása, a karsztvizek pusztulása, mint az idegenforgalmat, vagy az alumíniumipart, a bauxitbányászatot ért veszteség - arról érdeklődött: milyen konkrét támogatásról döntött a kormány annak érdekében, hogy a veszteségek elviselhetőek legyenek. A szóvivő elmondta, hogy a kormány úgy határozott: két hónapon belül ismét megtárgyalja a leállítással kapcsolatos közgazdasági, foglalkoztatási és egyéb problémákat, s a jelentés várhatóan a felvetett kérdésekre is választ ad. Több újságírónak az autópályadíj jövőjével kapcsolatos kérdésére adott válaszból kitűnt: nem lehet nélkülözni többletforrásokat az utak karbantartásához, az autópályák építéséhez. A megoldási módozatok között szóba került a benzinár-emelés, az autó- vagy útadó bevezetése. Bár valószínűleg egyik megoldás sem lehet mindenki számára kielégítő, a szakemberek keresik a leginkább elfogadható módozatot. A Minisztertanács mostani ülésén nem szereplő témákkal kapcsolatos kérdéseket is feltettek az újságírók. A Magyar Hírlap tudósítója például azt kérdezte, igaz-e, hogy hatálytalanítják a Sztálin emlékét megörökítő 1953-as I. törvényt. Utalt arra is, hogy több olyan rendelkezés van még érvényben, amely már megérett az eltörlésre. Jelenti-e a törvény felülvizsgálata egy folyamat megkezdését? A szóvivő megerősítette a hírt, s hozzátette: a vizsgálat végeredményéről még nem tud beszámolni. A folyamat valóban elkezdődött, s nyomán máris több intézkedés történt. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
A szóvivő személyét is érintő kérdést tett fel az NBN rádió és televízió magyarországi tudósítója. Utalt a Népszabadságban megjelent Marosán-visszaemlékezés lábjegyzetére, amely szerint a politikust - a szóvivő édesapját - 1956-ban, Nagy Imre miniszterelnöksége idején engedték ki a börtönből. Felvetette: vajon szándékos-e az időzítés, vagy a körülmények összjátékaként kezelendő. A szóvivő meglepetéssel reagált a kérdésre, mert - emlékezete szerint - abban az időben, 1956 márciusában Hegedűs András volt a miniszterelnök. Ugyancsak e külföldi orgánum képviselője Nagy Imre rehabilitációjával kapcsolatban emlékeztetett Grósz Károly amerikai látogatására, amelynek során az akkori miniszterelnök-pártfőtitkár nem tartotta valószínűnek a rehabilitálást. A kérdés arra vonatkozott: mi történt azóta Magyarországon, hogy így megváltoztak a dolgok. Marosán György frappáns válasza úgy hangzott: nem a kormányszóvivőnek, hanem az illetékesnek kell ezt a kérdést feltenni. Hozzáfűzte: a kérdező is láthatja, milyen változás ment végbe az országban, s valószínűleg ez is közrejátszott a kérdés megítélésében. Ugyancsak külföldi újságíró tudakozódott afelől, hogy befejeződik-e a Nagy Imre-ügy felülvizsgálata június 16-a, az egykori miniszterelnök temetésének napja előtt. A szóvivő erre nem tudott választ adni, mert a periratok elemzése csak most kezdődik. Az Independente című brit lap tudósítójának adott válasz szerint a megfelelő vizsgálatokat követően lehetőséget kapnak az újságírók az elemzést készítőkkel való találkozásra. A Magyar Rádió képviselőjének kérdésére, hogy a belügyminiszter felhívása a Nagy Imre-periratok átadására értelmezhető-e egy esetleges rehabilitációs eljárás kezdeteként - a szóvivő kifejezte azt a véleményét, hogy a jogi rehabilitáció kezdetéről lehet beszélni. Ez azonban feltételezés részéről, itt konkrét vizsgálatokat kell a jogászoknak lefolytatniuk. Az utolsó kérdező jogát ismét a televízió kapta meg. Munkatársa azt feszegette, hogy a kormány az elmúlt hetekben egy sor döntésének megváltoztatására kényszerült. Kérdése úgy szólt: milyen program alapján dolgozik a kormány. Marosán György leszögezte: a kormány a kibontakozási program nyomvonalán halad. Mivel azonban a helyzet jelentősen megváltozott, új program elkészítése vált szükségessé, s ez a közeljövőben a Parlament elé kerül. (MTI)
1989. április 20., csütörtök 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|