Rendszerváltás és az MTI

	Sztrájktörvény - sajtótájékoztató
1989. március 23., csütörtök - Halmos Csaba államtitkár az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és Tallóssy Frigyes, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tagja, csütörtökön a parlamenti ülés szünetében sajtótájékoztatón válaszolt a szerdán elfogadott sztrájktörvénnyel kapcsolatos kérdésekre. Halmos Csaba elmondotta, hogy a törvény megalkotásával a kormány régi adósságát teljesítette, megszüntette a hosszú évek óta e téren fennálló jogbizonytalanságot. A viták végül is széles körű konszenzust eredményeztek, s ennek alapján nem túlzás azt állítani, hogy az Országgyűlés a világ egyik legliberálisabb sztrájktörvényét fogadta el. Tartalma összhangban van a nemzetközi ajánlásokban, dokumentumokban megfogalmazott valamennyi követelménnyel. A törvény széles lehetőséget biztosít a dolgozói érdekek érvényesítésére, korlátokat csak a társadalom védelmében állít. Nagy Sándor a sztrájktörvényt úgy értékelte, hogy Magyarországon korábban csak a deklarációkban létező, de valóságosan nem alkalmazott jogot biztosítja. A szakszervezetek alapvetően érdekeltek voltak abban, hogy egy ténylegesen használható, magatartási normákat szabályozó törvény szülessék. Arra összpontosították figyelmüket, hogy a jogszabály semmiképpen se legyen korlátozó, s ezt a célt sikerült elérni. Tallóssy Frigyes úgy vélekedett, hogy megfelelő jogszabályt sikerült alkotni, olyat, amely egyaránt jól szolgálja a munkavállalók és munkáltatók érdekeit, s remélhetőleg a vita eredményeként született végleges változatot nem kell majd sűrűn módosítani. Kérdésekre válaszolva Halmos Csaba elmondotta, hogy a sztrájktörvény vitája mellett nem szorult háttérbe a bérreform megvalósítása sem. Első lépésként már idén januárban hozzáláttak a kollektív érdekegyeztetés rendszerének kialakításához, s később a bérreform további elemei valósulnak meg. A sztrájktörvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormánynak nem állt szándékában korlátozó jellegű jogszabály megalkotása. Ezzel ugyanis éppen az ellenkező hatást érnék el, ami nem járulna hozzá a gazdaság stabilizálásához. Ezért fogadta a kormány nyitottan a különböző kezdeményezéseket, és jött létre végül is kompromisszumos megállapodás alapján az elfogadott törvénytervezet. (MTI) 1989. március 23., csütörtök 13:30
Vissza » A hírhez kapcsolódik »