 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
 |
Új alapokra helyezik az árellenőrzést - bírság indokolatlan áremelésért (1. rész)
|
1989. február 23., csütörtök - Az Országos Árhivatal elmarasztalta a Tatai Cipőgyárat, mert 1987 második félévében, illetve múlt év első negyedében úgy emelte fel néhány termékének árát, hogy ilyen szándékát előzetesen nem jelentette be az árhatóságnak, holott erre kötelezettsége van. A jogerős döntés alapján az árhivatal elvonta a mintegy 670 ezer forintnyi tisztességtelennek tartott többletárbevételt. Ezt az összeget a gyárnak a piaci intervenciós alapba kell befizetnie.
x x x
Szőke László, az MTI munkatársa írja:
A tatai cipőgyár esete újra felveti: az árellenőrző szervek
rendelkeznek-e kellő szankcionálási joggal, vagyis - büntetéseik -
elrettentik-e a kereskedőket a hasonló szabálytalanságoktól, a vevők
megkárosításától. Manapság ugyanis a vásárlók fokozott
érzékenységgel reagálnak minden áremelésre, még olyanokra is,
amelyeket korábban talán észre sem vettek. A február közepén
végrehajtott konzerv- és hűtőipari áremelés például összesen alig
jelentett 0,1 százalékos árszínvonal-növekedést, mégis sok helyütt
indulatokat váltott ki.
Az árhivatal ellenőrzési osztályán elmondották: mivel a saját
hatáskörben elrendelhető szankciók végső soron nem büntető
jellegűek, vagyis csak a többletbevétel elvonását jelentik, nem
rettentik el a vállalatokat, például az árbejelentési kötelezettség
elmulasztásától. A bírósági ügyek viszont akár évekig is
eltarthatnak, ezért a bírság hatása addigra már elenyésző. Az
árszakemberek most az ellenőrzés és a szankcionálás teljes
átértékelésén dolgoznak, és az árellenőrzést a jövőben új alapokra
kívánják helyezni. Az új módszerek, szabályzók előre láthatóan a
jövő év elején lépnek életbe.
Visszatérve a hírre, a ruházati, cipőipari termékek a szabadáras
kategóriába tartoznak, ám a kereskedelmi forgalmazó vállalatoknak az
árak emelését előzetesen be kell jelenteniük. Az árhivatal és a
különböző szintű megyei, városi árellenőrző szervek, s a tanácsok is
évente összesen 70-80 ezer árellenőrzést végeznek, közülük mintegy
2000-2500 részleteset, elemző igényűt. Ezek során szűrik ki az
előírásokat be nem tartókat, illetve azokat, akik tisztességtelen
árbevételre tettek szert. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 22:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|