 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
 |
A nép nem rekeszthető ki a hatalom gyakorlásából - alkotmányos szabályozás (1. rész)
|
1989. január 22., vasárnap - Mindenekelőtt az államformáról, a hatalom eredetéről és a hatalomgyakorlás módjáról kellene rendelkezni az új alkotmánynak a társadalmi rendre vonatkozó fejezetében. Ebben rögzíteni szükséges a hatalom gyakorlására vonatkozó alapelveket is - javasolták a jogtudósok az alkotmányos szabályozás nemrég elkészült koncepció-tervezetében. Indokolt, hogy ,,A társadalmi rend és a politikai rendszer alapelvei,, legyen e fejezet címe. Ez jobban kifejezi a fejezet tartalmát, mint a hatályos alkotmány első fejezetének címe - húzták alá a szakemberek, akik több elvi kérdésre is felhívták a figyelmet.
A hatalom koncentrációjával és korlátlanságával kapcsolatban úgy
vélik: a népszuverenitásból eredő jogoknak nem lehet egyetlen szerv
a letéteményese. Az kétségtelen, hogy az Országgyűlésnek, a
legfelsőbb népképviseleti testületnek, az állami főhatalom
birtokosának megkülönböztetett helye van az államszervezeten belül.
Ebből azonban nem következik az Országgyűlés hatalmának
korlátlansága. Korlátot szabnak a nép jogai, a népi kezdeményezés, a
népszavazás és az alkotmányos berendezkedés, amelyek meghatározzák
az Országgyűlés helyét és szerepét az államszervezeten belül. A
szocialista államelmélettel nem összeegyeztethetetlen, hogy még az
Országgyűlés törvényhozó tevékenysége is alá legyen vetve egy
független szerv, az Alkotmánybíróság kontrolljának. Következésképpen
- fogalmazták meg a koncepció-tervezetben - a népszuverenitás
elvének megfelelően a nép nem rekeszthető ki a hatalom közvetlen
gyakorlásából, a népszuverenitásból eredő összes jogot nem szabad
egyetlen szerv kezébe adni. Ennek megfelelően az Országgyűlés, a
köztársasági elnök, a Minisztertanács, az Alkotmánybíróság, a
bírósági szervezet, a közigazgatási végrehajtó hatalom és a helyi
önkormányzatok meghatározott hatalmi jogosítványok gyakorlói, s e
hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátaiként jelentkeznek. Általános
érvénnyel ki kell mondani a hatáskörelvonás tilalmát. (folyt.köv.)
1989. január 21., szombat 21:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|