|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény további MTV-pályázatokról
"Pályázati témák, műsortípusok: Filmmagazin, környezetvédelmi
magazin, gyeremek és diák műsorok, nyugdíjasok karácsony délutánja,
testkultúrával, egészségneveléssel foglalkozó műsor. (Határidő
október 30.)
Zenei magazin, irodalmi magazin, munkásakadémia, napi gazdasági
hírműsor, ismeretterjesztő történelmi sorozat, vállalkozók
magazinja, művészeti magazin, színházi magazin, az én televízióm,
ifjúsági és diák híradó. (Határidő november 15.)
Folytatásos filmregény, tudományos ismeretterjesztő műsorok, Pro
Almamáter, drog és prevenció. (Határidő november 30.)
"
Amerika Hangja, Esti műsor:
Antall József nyilatkozata
" Antall beszélt a korrupcióról, az inflációról, a
munkanélküliségről. Sőt még arról is, hogy a külföldi beruházók
gyorsan rájönnek a magyar valóságra, nem érdemes tehát rózsásabb
képet festeni.
A magyar gazdasági helyzet egyáltalán nem felemelő, de - mondta
Antall József - szemben bizonyos környező országokkal, Magyarország
nem áll a polgárháború szélén. Ezért a külföldi beruházók mégiscsak
jó helyen kereskednek nálunk, ugyanis Magyarországon nincsenek
nemzetiségi problémák és nacionalista jellegű villongások.
"
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Jeszenszky Gézával
|
--------------------------
Washington, 1990. október 10. (Amerika Hangja) - A Magyar Köztársaság külpolitikájáról Thassy Jenő beszélget Jeszenszky Gézával:
- Itt Budapest, a külügyminiszter fogadószobája a Külügyminisztériumban, kilátással a Dunára, egy verőfényes őszi reggelen. Házigazdám dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter, akitől elsősorban azt szeretném megkérdezni, hogy milyen volt a fogadtatás az ENSZ-ben, ahol elmondta nyitóbeszédét.
- Az ember nem szívesen nyilatkozik arról, hogyha gratulálnak valamilyen szerepléséhez, úgyhogy én inkább azt szeretném hangsúlyozni, hogy az 1956-os magyarok hogy fogadtak. Rögtön a szerencsekívánatokat tolmácsolók között volt egy magyar ember. Azonkívül később értesültem róla, hogy egy neves magyar emigráns külön azért utazott fel New Yorkba, hogy meghallgassa a beszédemet és utána telefonon jelentkezett, hogy mennyire boldog, hogy mindez elhangzott, amit elmondtam az ENSZ-ben.
- Miniszter úr Mióta ezt a hivatalt tölti be, voltak egyéb jelei annak, hogy a számkivetett magyarok és a budapesti kormányzat közötti korábbi szakadék át van hidalva, és hogy a kinti magyarság és a benti magyarság egyesül.
- Ez nekem egyik vágyam. A kinti magyarság és a hazai társadalom közötti viszony rendezése, sőt - kis fellengzéssel - egy új szövetség teremtése a külföldi élő magyarok és az itthoni nemzet között, ezt csak a rendszerváltozás tette lehetővé. És amikor itthon beszélek nyilvánosan, vagy más fórumokon arról, hogy Magyarországnak miért van esélye arra, hogy ezt a rendkívül nehéz történelmi feladatot - nem csupán a politikai változás, hanem az elrontott gazdaság helyrehozatala és egy elrontott társadalom helyrehozatala -, hogy ezt sikerrel hajtsuk végre, ebben egy nagyon komoly tényező a külföldi magyarságnak nem csupán szimpátiája, hanem aktív segítsége, tapasztalatainak rendelkezésre bocsátása. (folyt.)
1990. október 10., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Jeszenszky Gézával - 1. folyt.
|
Ezt érzékelem, mióta Magyarországon szabad kormány van. Korábban is persze a segítőkészség a változásokban jelentős szerepet játszott, de most mód van arra, hogy gyakorlattá váljon és ténylegesen érvényesüljön a külföldön élő magyaroknak akár a szakértelme, akár úgy hogy tanácsadóként, vagy vállalkozóként megjelennek itthon. És azok a beszélgetések vagy előadások, amiket az elmúlt hónapokban éppen a külföldi magyaroknak tartottam, ezek nagyon megerősítenek abban a hitben, hogy mennyire bíznak a külföldi magyarok a magyar változás sikerében, mennyire készek segíteni. Azt is meg kell mondanom, hogy milyen rokonszenvvel és megértéssel követik a magyar kormány nehézségeit és milyen rokonszenvvel próbálják támogatni a választások sikerét.
- Miniszter úr A külföldi megfigyelők - itt célzok elsősorban a magyar származásúakra - mint például dr. Tőkés Rudolf politológus, és több más prominens megfigyelő úgy találja, hogy Magyarországnak a külpolitikai helyzete és általában a helyzete a változás óta sokkal jobb, mint ahogy ezt belülről megítélik, és hogy a belső vélemények sokkal pesszimisztikusabbak, mint a külsők. Lát egy ilyen szakadékot a két felismerés között?
- Bizonyos, hogy a magyar társadalom előtt nem tűnik olyan bíztatónak a kép, mint ahogy távolabbról nézve láthatják. Én nem kívánok állást foglalni abban, hogy mi a jobb távlat. Egész közelről nézve, vagy pedig az óceánon túli távolság. Ezek az említett tudósok egybéként nem mondhatjuk, hogy nem ismerik a magyar viszonyokat, mert a távolság az lehet megszépítő, de ők annyira naprakészen tájékozottak a magyar viszonyokban, hogy azért az ő véleményük szerintem mindenképpen figyelmet érdemel. (folyt.)
1990. október 10., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Jeszenszky Gézával - 2. folyt.
|
Hadd tegyek hozzá még egy szempontot: függetlenül attól, hogy Magyarországon természetesen az ellenzéknek az a célja, hogy a kormányt bírálja és ennek bizonyára szerepe van abban, hogy a társadalomban van egyfajta pesszimizmus, vagy kétely a jövővel kapcsolatban. De van nekünk egy nemzeti sajátosságunk is, hogy mi szeretünk panaszkodni. De ez a panaszkodás nem azt jelenti, hogy teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy a helyzetünk olyan rossz, hanem szeretnénk az ellenkezőjét hallani: a bíztatást. Ez a hangulat, amit a külfölről jövő megfigyelő érzékel, az nem azt jelenti, hogy Magyaroroszágon az emberek valóban reménytelenek lennének, hanem bíztatást szertnének hallani, hogy miért van okuk a reménykedésre.
- Hogyan látja miniszter úr a saját hivatalából az okot a reményre?
- Könnyű dolgom van, hogyha itt arról beszélnék, hogy a külföld rokonszenve és bizonyos politikai tényezők rokonszenve mit jelent. Ez nem csupán érzelmeket jelent, nem csupán politikai támogatást, hanem ennek gazdasági következményei is vannak.
Hozzá lehetne tenni még azt is, hogy történelmi esélyünk van nem csupán az Európához való csatlakozásra, ami már megindult az Európa Tanácsba való felvétellel, hanem a szomszédainkkal való viszony újjárendezésére. Itt vannak időnként cinikus hangok, vagy kétkedő hangok, hogy ez a viszony nem lesz-e rosszabb a múltnál. Egyrészt mondhatnám azt, hogy a múltban a két háború között, vagy akár a kommunista rendszer idején is, amikor Magyarország időben szinte elszigelten mintegy nyitottabb ország volt az ortodox kommunista tömbön belül, tehát hogy ez a viszony a múltban meglehetősen rossz volt. Tehát ilyen szempontból is könnyű javítani. De én azt hiszem, hogy itt sokkal többről van szó. Az európai eszme jegyében, az európai elveket valló országok és gondolom, hogy ide kell, hogy tartozzon az összes szomszéd ország is, ezek az országok valóban rendezhetik régi ellentéteiket, túlhaladhatják ezeket, mint ahogy ez megtörtént Európa nyugati felében. Ez különösen szép, de nehéz lesz, mert ezt a változást, ennek a viszonynak rendezését előmozdítani ebben a részben, ez egy valóban történelmi feladat.(folyt.)
1990. október 10., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Jeszenszky Gézával - 3. folyt.
|
- Igen, ez egy nagyon fontos oldal, mert hiába van külföldről segítőkészség, hiába van rokonszenv, ha nincs meg a fogadókészség. Ha a magyar társadalom, magyar gazdaság nem tudja fogadni a jelentkező tőkét, akkor nem érhetünk el sikert, vagy legalábbis sokkal lassabb lesz a változás. De én nagyon fontosnak tartom azt, hogy a magyar társadalom nyerje vissza önbizalmát. Pontosabban: nem arról van szó, hogy nem létezik az önbizalom, de nem általános, nem elég általános ez az önbizalom. Éppen utalt Ön is a kérdésben arra, hogy a társadalomnak milyen a hangulata. Tehát a nemzetközi adottságok kedvezőek. Most rajtunk múlik, hogy mi lesz a jövő. A kormány bármilyen intézkedéseket hozhat, a legjobb törvényeket, a kereteket megteremtheti, de az emberek helyett az átalakulást nem végezheti el, nem vállalkozhat helyettük. Mindenkinek éreznie kell azt, amit 1945-ben a romhalmaz országot látva mindenki érzett, hogy újjá kell teremteni az országot. Most nem kisebb feladat áll előttünk. Itt nem a romokat kell eltakarítani, hanem lebontani rossz szerkezeteket, rossz épületeket és újakat kell építeni helyettük. Itt nem annyira kézenfekvő ennek a szükségessége, de aki a magyar viszonyokat ismeri, az tudja, hogy milyen nehéz feladat ez.
Tehát én azt hiszem, hogyha a magyar társadalom a lehetőségekkel élni fog, akkor a külföldi támogatás birtokában a vártnál is hamarabban, gyorsabban tudjuk megteremteni azt az új országot, amelynek felépítése minden magyar állampolgárnak, minden magyarnak egyformán létérdeke. +++
1990. október 10., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|