|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény további MTV-pályázatokról
"Pályázati témák, műsortípusok: Filmmagazin, környezetvédelmi
magazin, gyeremek és diák műsorok, nyugdíjasok karácsony délutánja,
testkultúrával, egészségneveléssel foglalkozó műsor. (Határidő
október 30.)
Zenei magazin, irodalmi magazin, munkásakadémia, napi gazdasági
hírműsor, ismeretterjesztő történelmi sorozat, vállalkozók
magazinja, művészeti magazin, színházi magazin, az én televízióm,
ifjúsági és diák híradó. (Határidő november 15.)
Folytatásos filmregény, tudományos ismeretterjesztő műsorok, Pro
Almamáter, drog és prevenció. (Határidő november 30.)
"
Amerika Hangja, Esti műsor:
Antall József nyilatkozata
" Antall beszélt a korrupcióról, az inflációról, a
munkanélküliségről. Sőt még arról is, hogy a külföldi beruházók
gyorsan rájönnek a magyar valóságra, nem érdemes tehát rózsásabb
képet festeni.
A magyar gazdasági helyzet egyáltalán nem felemelő, de - mondta
Antall József - szemben bizonyos környező országokkal, Magyarország
nem áll a polgárháború szélén. Ezért a külföldi beruházók mégiscsak
jó helyen kereskednek nálunk, ugyanis Magyarországon nincsenek
nemzetiségi problémák és nacionalista jellegű villongások.
"
|
|
|
|
|
|
|
Kohl - pohárköszöntő (2.rész)
|
Kohl emlékeztett arra, hogy idén lesz ötven esztendeje a második világháború kirobbantásának, a Lengyelország elleni agressziónak. Ezt a támadást - mondotta a német-szovjet meg nem támadási szerződésre, illetőleg az úgynevezett tikos záradékra utalva - egy szégyenletes paktum előzte meg, amellyel immáron negyedszer osztották fel az országot. Mi németek tudatában vagyunk annak, hogy német kezek a németség nevében mennyi halált osztogattak, mennyi pusztulást, szenvedést és nyomorúságot okoztak, és hogy ezt a háborút valamivel később rázúdították a Szovjetunió népeire is - jelentette ki. Megemlítette, hogy sok német is ártatlanul pusztult el, és sokan szörnyű szenvedéseken mentek át, több mint 10 millió elűzött és menekült vesztette el hazáját. A németek együvétartozása a hazájuk és a régi főváros, Berlin megosztottsága ellenére is töretlen. A németek nyílt sebnek érzik ezt a változatlan megosztottságot - mondotta. Kohl, felidézve a most negyvenéves NSZK alaptörvényét, kifejtette, hogy ebben az alkotmányban a nép kinyilvánította az önrendelkezésre és az egység elérésére irányuló akaratát, azt, hogy az egyszer majd egyesült Európa egyenjogú tagjaként szolgálhassa a világbékét. A kancellár ismét hitet tett a NATO és az Európai Közösség (EK) értékei mellett, hangoztatva, hogy az NSZK nem adja fel az irántuk való kötelezettségeit. Ugyanakkor azt is tisztázta, hogy az EK-t nem tekinti azonosnak egész Európával, s ezért különös elkötelezettséggel munkálkodik az európai biztonság és együttműködés megszilárdításán. Hazája céljaként olyan tartós, szilárd és igazságos európai békerendszert vázolt fel, amelyben szavatolt a szabadság, az emberi jogok, a népek önrendelkezése, felszámolják a mesterséges megosztottságokat, lerombolják az olyan visszataszító jelképeket, mint amilyen a berlini fal, s amelyben ismét megtestesülhet egész Európa történelmi, kulturális és emberi egységében. A bécsi utóértekezlet záródokumentuma új utakat jelölt ki az emberi jogok, a szabad mozgás és a kisebbségek védelme tekintetében. Az NSZK ehhez az összeurópai folyamathoz kíván hozzájárulni azzal, hogy elmélyíti jószomszédi kapcsolatait keleti és délkeleti szomszédaival. Ebben központi szerepet tölt be a Szovjetunióhoz fűződő visszony, s a jó nyugatnémet-szovjet kapcsolatok központi jelentőségűek általánosságban is a kelet-nyugati viszony szempontjából - mondotta. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|