|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény további MTV-pályázatokról
"Pályázati témák, műsortípusok: Filmmagazin, környezetvédelmi
magazin, gyeremek és diák műsorok, nyugdíjasok karácsony délutánja,
testkultúrával, egészségneveléssel foglalkozó műsor. (Határidő
október 30.)
Zenei magazin, irodalmi magazin, munkásakadémia, napi gazdasági
hírműsor, ismeretterjesztő történelmi sorozat, vállalkozók
magazinja, művészeti magazin, színházi magazin, az én televízióm,
ifjúsági és diák híradó. (Határidő november 15.)
Folytatásos filmregény, tudományos ismeretterjesztő műsorok, Pro
Almamáter, drog és prevenció. (Határidő november 30.)
"
Amerika Hangja, Esti műsor:
Antall József nyilatkozata
" Antall beszélt a korrupcióról, az inflációról, a
munkanélküliségről. Sőt még arról is, hogy a külföldi beruházók
gyorsan rájönnek a magyar valóságra, nem érdemes tehát rózsásabb
képet festeni.
A magyar gazdasági helyzet egyáltalán nem felemelő, de - mondta
Antall József - szemben bizonyos környező országokkal, Magyarország
nem áll a polgárháború szélén. Ezért a külföldi beruházók mégiscsak
jó helyen kereskednek nálunk, ugyanis Magyarországon nincsenek
nemzetiségi problémák és nacionalista jellegű villongások.
"
|
|
|
|
|
|
|
Emberi jogi értekezlet - Román (2.rész)
|
Az amerikai nagykövet elismeréssel szólt Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió ,,feltűnő haladásáról,, e téren, de - mondotta - más országok még a 14 éve Helsinkiben vállalt kötelezettségeiket sem tartják meg. - Míg Magyarországon lebontják a határon a szögesdrótot, másutt még nagyon is ott va, - mondta, a berlini falra utalva. Az NDK mellett az amerikai nagykövet sorra bírálta a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária és Románia emberi jogi helyzetét, a kormányok ilyen vagy olyan megnyilvánulásai miatt. Sevardnadze szovjet külügyminiszter előző napi beszédére utalva elismerte, hogy egyetlen ország sem erőltetheti rá saját demokrácia- felfogását egy másikra, de mindenféle demokrácia két nélkülözhetetlen alapelvének nevezte azt, hogy az államok jogai a kormányzottak egyetértéséből származnak, és az egyetértés egyetlen megbízható próbájának a szabadon versengő pártok részvételével tartott választásokat nevezte. Végül közölte, hogy az amerikai küldöttség három fő célt tűzött maga elé a párizsi értekezlettel kapcsolatban. -- Ellenőrizni, hogy a Bécsben elfogadott hat havi határidő alatt rendezik-e mindehol a családegyesítési megoldatlan eseteket. -- Értékelni kívánják az emberi jogok érvényesülésének ellenőrzésére Bécsben létrehozott rendszert, amit bizalomerősítő intézkedésnek nevezett; -- végül: biztosítani, hogy Párizsban és az ezt követő hasonló értekezleteken minden érdeklődő egyén, újságíró és nem hivatalos szervezet részt vehessen. A svéd nagykövet közös felelősségnek minősítette az emberi jogok érvényesülését. Az emberi jogok különböző megsértéseivel vádolta Csehszlovákiát, Romániát, Bulgáriát és az NDK-t, Törökországot és másokat pedig felszólított arra, hogy csatlakozzanak a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezményéhez és jegyzőkönyvéhez. Van den Broek holland külügyminiszter így fogalmazott: ,,földrészünk jövője függ attól, hogyan védelmezik az európai államok állampolgáraik jogait.,, A helsinki folyamat végcéljának olyan helyzet elérését nevezte, amiben minden résztvevő ország a magáévá tette és alkalmazza is az emberi jogok európai egyezményét. Felszólította Romániát, hogy tartsa magát az európai értekezleteken vállalt kötelezettségeihez, majd pedig bírálta a csehszlovák kormányt Václav Havel és más ellenzékiek bebörtönzéséért, illetve zaklatásáért. A párizsi emberi jogi értekezlet csütörtöktől két munkabizottságban folytatja munkáját. +++
1989. május 31., szerda 21:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|