|
|
|
|
Főcím: Ki megy el szavazni hatodszor?
|
Budapest, 1990. október 9. Kedd (MTI-Press)
A demokrácia általános értékei között megkülönböztetett jelentősége van a politikai jogoknak, az állampolgári politikai részvételnek. Gyökeresen átalakult alkotmányjogunk Magyarországon megteremtette a politikai részvétel jogállami kereteit. Az első születésnapjához közeledő köztársasági alkotmány egyik bevezető tétele, hogy a választópolgár a közhatalmat /a parlamenti és a helyi népszuverenitást/ választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a hatalom gyakorlásában, a közügyek vitelében. A politikai részvétel jog és nem kötelezettség. A választójogi törvények kimondták: a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Vége tehát a száz százalékos - időnként felkerekített - választásoknak, amelyekre nemritkán félelemből mentek el az emberek, hiszen a választók névjegyzékéből a hatalom megtudhatta, hogy ki nincs vele. A száz százalékos választásokon a politikai részvétel tartalmi része, az állampolgároknak a közhatalomhoz való viszonya mérhetetlen volt. A köztársaság kikiáltása óta demokratikus és mérhető választásokon vehet részt az egyre fáradó választópolgár. A pártok harsonái s a civil szervezetek csendesebb szólamai egy év alatt a hatodik választásra hívják az állampolgárokat. Az eddigi öt választás /1989. novemberben 58 százalék, 1990. márciusban 65 százalék, áprilisban 45,5 százalék, júliusban 14 százalék, szeptemberben 40 százalék/ politikai részvételének átlaga 44,5 százalék/ a többségi elv alatt maradt. Elgondolkoztató a rendszerváltás kezdetének két magasabb részvételi mutatója után a fokozatos csökkenés, és különösen mély önvizsgálatra késztető az önkormányzati választások városi részvétlenségi mutatója. Október közepén - remélhetőleg - nem következik be a negatív csúcs, amely nemzetközileg rendkívül rossz bizonyítvány lenne honi bizalmi közállapotainkról. A választás napi döntés ugyanis októberben úgy is megszülethet, hogy a politikától önmagukat távol tartó választópolgárok tömegesen nem mennek el szavazni. Az önkormányzati választások második fordulójában erősen vitatható rendszer érvényesül: az a jelölt nyeri el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta, függetlenül a résztvevők számától. (folyt.)
1990. október 9., kedd 13:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|