|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szovjet Zsidóság Nemzeti Kongresszusának távirata Antall Józsefhez
"...a magyar kormány továbbra
is segíti szovjet zsidók Izraelbe történő kivándorlását
Magyarországon keresztül. Megnyugtató annak megerősítése, hogy
Magyarország régi hagyományával, a menekülteknek való humanitárius
segítségnyújtással összhangban cselekszik."
SZER, Magyar híradó:
Az idegenfórgalom áronyoldalai
"Remélem, hogy
nem sokan találkoztak azzal a határmenti benzinkutassal, aki
semmiféle külön szolgáltatást nem nyújtott, mégis elfelejtette
visszaadni az aprópénzt 60 forintot. Vagy azzal a balatonfüredi
ABC-pénztárossal, aki 50 forinttal többet számított az egyik
külföldi vásárlónak, majd a reklamálás nyomán undorral a pultra
csapta a vevőt illető pénzt. Remélem továbbá, hogy csak véletlen
kisiklás volt, amikor az egyik patinás casinóban néhány alkalmazott,
köztük a krupié, trágár jelzők kíséretében cserélt véleményt a
szerencsét próbáló idegen vendégekről, nem sejtvén, hogy otromba
szövegüket némely külföldre szakadt hazánkfia tökéletesen megértette
és a jövőben biztosan máshová viszi majd elvesztésre szánt
dollárjait és márkáit."
|
|
|
|
|
|
|
Többpártrendszer
|
(Jerzy Rohan) London, 1989. január 10. (BBC, Panoráma) - Miközben a magyar hatóságok kijelentették hogy nem zárják ki a többpártrendszer lehetőségét a jövőben, Csehszlovákiában - elméletben - már létezik a többpártrendszer, egyelőre azonban semmi jele nem látható annak, hogy a csehszlovák kormánynak valójában ínyére volna a magyar mintára szabott politikai pluralizmus, amint azt most kommentátorunk írja: - A legtöbb kelet-európai országban a fordulat éveként üdvözlik az új esztendőt. Gyakorlatilag mindannyian elindultak a reform útján, a gazdaság liberalizálására és valamiféle piacorientált szocializmus megteremtésére törekednek. Véget szeretnének vetni a gazdasági stagnálás, sőt gyengülés időszakának, amelytől hosszú évekig szenvedtek. A legtöbb országban a gazdasági reformokkal kapcsolatos új törvények láthatóan párosulnak az irányító kommunisták nagyobb hajlandóságával arra, hogy valamilyen formában párbeszédet folytassanak a párton kívüliekkel. Ez történt Lengyelországban, a Szovjetunió egyes területein és Jugoszláviában. S miközben a magyar Országgyűlés kétnapos ülésén az. új politikai pártok megalakítását lehetővé téve egyesülési és gyülekezési jogról folyt a vita, a szomszédos Csehszlovákiában is belekezdtek a reformokba, és a többi kommunista országéhoz egészen hasonló gazdasági törvényeket hoztak. Prágában sem bánnák, ha az évtizedek óta tartó stagnálás után újjáéledne a gazdaság. Csehszlovákiában azonban viszonylag nagyobb a jólét mint a keleti tömbben másutt, és a vezetőség így talán nem érzi úgy, hogy feltétlenül szükséges politikai engedményeket tennie, ahogyan az Lengyelországban, vagy Magyarországon történt. A prágai vezetőséget az is aggasztja, hogy a politikai reformok véget vethetnek uralmának, és az 1968-as megszállás után Moszkvától kapott hatalmi helyzete megszűnik. Az ellenzékiekkel folytatott dialógus gondolatát továbbra is elvetik azon az alapon, hogy ezek az emberek nem képviselik a többség nézeteit. Legutóbb a párt főideológusa: Jan Fojtík hangsúlyozta ismét, hogy az ország további fejlődésében a kommunistáké a vezető szerep. A dialógus folyamatos visszautasítása azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy semmi sem változik. Ha a vezetőség nem is tárgyal az ellenzékiekkel, nézeteiben semmiképpen sem egységes. Es most már jó ideje érdekfeszítő vita folyik a közgazdászok és a politikusok között. Az a különös helyzet állott elő azonban, hogy a közgazdászok támogatják a politikai reformokat, a politikusok pedig láthatóan tartanak a politikai reform gondolatától. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|