Rendszerváltás és az MTI

	Az iraki-kuvaiti konfliktus gazdasági kihatásai (1. rész)
London/Tokió, 1990. augusztus 3. péntek (DPA,AP-DJ) - Idegesség és bizonytalanság jellemzi az olajpiacokat Irak kuvaiti inváziója után. A legutóbbi információk szerint ugyanis bizonytaln, hogy mikor lehet felújítani a kuvaiti olajszállításokat. Az olaj ára Londonban szilárdan tartja a hordónkénti 23 dollárt, az Egyesült Államokban legnagyobb mennyiségben forgalmazott West Texas Intermediate olajféleséget a csütörtöki záráskor 23 dollárral jegyezték, míg az Észak-tengeri olaj ára 2,5 dollárral emelkedett 22,70 dollárra. Tokióban is nőtt az olaj ára, és péntek reggel 23,30 dollár volt. Amerikai gazdasági szakértők első megnyilatkozása szerint félő, hogy az emelkedő olajárak miatt a gazdasági növekedés üteme a negyedik negyedévben lelassul. Az olajár árának emelkedése maga után vonhatja a fogyasztói árak akár több százalékos növekedését, és érzékenyen érintheti majd a közeljövőben a gépkocsitulajdonosokat is, akiknek többett kell majd fizetniük az üzemanyagért. Kedvezőtlenül hat majd áremelkedés a repülőgép- és a vegyiparra, valamint az autógyártókra is - hangoztatják. Az amerikai Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet illetékese szerint a kuvaiti olajtermelés ellenőrzésével Irak már könnyebben elérheti azt az OPEC múltheti ülésén hangoztatott célját, hogy az olaj ára a világpiacon hordónként 25 dollárra emelkedjen. Sőt nem kizárt a 30 dolláros ár sem. A washingtoni energiaügyi minisztérium közölte, hogy az öböl-menti események ellenére nem kíván hozzányúlni stratégiai olajtartalékaihoz, amelyek 75 napra elegendőek. A minisztérium illetékese egyébként úgy vélte, hogy nem várható az olaj árának hosszú távú emelkedése. Az olajbeszerzés és a kereslet nem indokolja a jelenleg tapasztalható olajpiaci áremelkedést, de egy olyan pánikhelyzetben, ami jelenleg a piacot jellemzi, előre semmit sem lehet megjósólni. Az Egyesült Államok olajszükségleteinek több mint a felét importája. Irak és Kuvait az USA legnagyobb szállítói Szaud-Arábia, Venezuela, Nigéria és Kanada után. Az iraki olajszállításoktól jelentősen függő Chevron cég közölte, hogy amennyiben nem érkeznek meg a már korábban lekötött iraki olajszállítások, akkor komoly problémák keletkeznek a cég olajfeldolgozó kapacitásában. (folyt) 1990. augusztus 3., péntek 14:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az iraki-kuvaiti konfliktus gazdasági kihatásai (2. rész)
Bush amerikai elnök és Thatcher brit kormányfő csütörtöki Colorado állambeli Aspenban tartott közös sajtóértekezletén kitértek annak a kérdésnek a megválaszolásától, hogy az ipari államok tervezik-e embargó bevezetését az iraki és a kuvaiti olajra. Ez az embargó teljesen különbözne az 1973. évitől. Akkor a fogyasztók ellen a termelők vetették be ezt a fegyvert. 1990-ben pedig a fogyasztók bojkottjára van kilátás a termelőkkel szemben. Olajszakértők véleménye szerint Irakot könnyen sakkban lehetne tartani, ha olajkivitelét három kulcsfontosságú területen blokád alá vetnék. Ezek a Törökországon és Szaúd-Arábián áthaladó napi 1,5-1,5 millió hordó kapacitású iraki olajvezetékek és a Hormuzi-szoros lezárása az iraki olajat szállító tartáylhajók előtt. Bár Ankara aggodalmát fejezte ki a térségben kialakult helyzet miatt, de egyelőre semmilyen intézkedést nem helyezett kilátásba. A Törökországon áthaladó vezeték működik. Az irakinál lényegesen kisebb hadsereggel rendelkező Szaúd-Arábia a jelek szerint egyelőre ugyancsak nem kíván újjat húzni harcias szomszédjával. Szakértők szerint az olajblokád teljes gazdasági csődöt jelentene Irak számára, amely gyakorlatilag az olajon kívül mást nem is exportál. Az ország külföldi eladásokból származó bevétele egy hónapon belül a nullával lenne egyenlő. Venezuela egyébként máris jelezte, hogy a világpiacon kieső napi 1,5 millió hordó kuvaiti olajexportot képes lenne a jelenlegi 2 millió hordó termelési szintje felett további napi 700 ezer tonnával helyettesíteni. A pótlólagos szállítás elsősorban az Egyesült Államokba irányulna. (folyt.) 1990. augusztus 3., péntek 14:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az iraki-kuvaiti konfliktus gazdasági kihatásai (3. rész)
Olajipari megfigyelők szerint az iraki invázió és annak olajpiaci hatása súlyos problémák elé állíthatja a kelet-európai államokat, amelyek az elmúlt hónapokban csökkenő szovjet olajszállításokkal és ennek következményeivel voltak kénytelenek szembe nézni. A részben kieső szovjet szállítások helyett a térség országai új beszerzési lehetőségek után kutatnak és egyebek között Csehszlovákia az olajat Iraktól szándékozta beszerezni. A valutahiánnyal küszködő kelet-európai térség országai azonban immáron jóval magasabb áron szerezhetik be az energiahordozót. Az amúgyis alacsony életszínvonal további csökkenését eredményezheti az afrikai államok többségében a magasabb olajár. Az igen eladósodott Latin-Amerikában az olajár emelkedésének és a kieső kuvaiti és iraki szállításoknak vannak vesztesei és haszonélvezői egyaránt. Ez utóbbihoz tartozik egyebek között Mexikó, amely mint termelő ország a hordónkénti 1 dolláros világpiaci áremelésből évente közel 500 millió dolláros nyereségre tesz szert. Vesztese Brazília, amely máris 8,5 százalékos üzemanyagáremelést volt kénytelen bevezetni. (Brazília olajszükségleteinek mintegy a felét importálja, ennek 26 százaléka Irakból származik.) Ugyancsak a vesztesek számát gyarapítja Japán, amely olajszükségletének 99 százaléka importból származik, ebből az iraki és kuvaiti szállítások 11 százalékot tesznek ki. A japán külügyminisztérium illetékese pénteken közölte, hogy vizsgálják annak a lehetőségét, hogy milyen gazdasági szankciókat foganatosítsanak Irakkal szemben. Ezeket nyugati államokkal és az arab országokkal egyeztetve kívánja megtenni. A szankciók egyik lehetséges módja, a olajvásárlás és a gazdasági kapcsolatok megszüntetése mellett, a Bagdadnak szánt hitelek folyósításának a leállítása. Japán mintegy 30 milliárd jen hitelt szánt az iraki újjáépítési munkálatokra. Az egyik japán kereskedelmi bank pénteken leállította már a hitelfolyósítást és több más bank is a hasonló lépés megtételét fontolja. A pénzügyminisztérium pénteken közölte, hogy Tokió befagyasztotta a kuvaiti vagyonokat. A tokiói valutatőzsdén a pénteki nyitásakor a dollár ismét erősödött: 149 ,75 jennel jegyezték a csürörtöki 148,90 jenes záróárfolyammal szemben. +++ 1990. augusztus 3., péntek 14:18
Vissza » A hírhez kapcsolódik »