|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szovjet Zsidóság Nemzeti Kongresszusának távirata Antall Józsefhez
"...a magyar kormány továbbra
is segíti szovjet zsidók Izraelbe történő kivándorlását
Magyarországon keresztül. Megnyugtató annak megerősítése, hogy
Magyarország régi hagyományával, a menekülteknek való humanitárius
segítségnyújtással összhangban cselekszik."
SZER, Magyar híradó:
Az idegenfórgalom áronyoldalai
"Remélem, hogy
nem sokan találkoztak azzal a határmenti benzinkutassal, aki
semmiféle külön szolgáltatást nem nyújtott, mégis elfelejtette
visszaadni az aprópénzt 60 forintot. Vagy azzal a balatonfüredi
ABC-pénztárossal, aki 50 forinttal többet számított az egyik
külföldi vásárlónak, majd a reklamálás nyomán undorral a pultra
csapta a vevőt illető pénzt. Remélem továbbá, hogy csak véletlen
kisiklás volt, amikor az egyik patinás casinóban néhány alkalmazott,
köztük a krupié, trágár jelzők kíséretében cserélt véleményt a
szerencsét próbáló idegen vendégekről, nem sejtvén, hogy otromba
szövegüket némely külföldre szakadt hazánkfia tökéletesen megértette
és a jövőben biztosan máshová viszi majd elvesztésre szánt
dollárjait és márkáit."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (16. rész) Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István ---------
|
Gyermekkórház-Rendelőintézet segédorvosa elmondotta, hogy a Magyarországon kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzet elsősorban a működési válság következménye. Kitörés a jogállamiság helyreállításával, a demokrácia biztosításával képzelhető el. Hangsúlyozta, hogy a Parlament feladata olyan törvények megalkotása, amelyek valós társadalmi igényekre épülnek, és biztosítják a fejlődéshez szükséges feltételeket. Ennek szellemében fogalmazta meg javaslatait Balla Éva tíz képviselőtársával együtt. A két törvénytervezethez 18 pontos módosító javaslatot nyújtottak be. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hat javaslatukkal egyetértett, azok bekerültek a testület jelentésébe. A bizottság és a minisztérium érveit tudomásul véve, több javaslattól elálltak a képviselők, ám ötöt továbbra is fenntartanak. Szükségesnek tartják, hogy az egyesülési törvény egységes kritériumok alapján rendelkezzen minden társadalmi szervezetről, így a pártról is. Ezért ellenzik a pártokra vonatkozó külön törvény megalkotását. Mint mondotta: a jelenlegi Alkotmány sem tiltja a pártalapítást. A kidolgozás alatt álló korszerűbb Alkotmány e téren nem léphet vissza. A történelmi tapasztalatok szerint külön jogszabályt a pártokról zömmel azokban az országokban alkottak - Németország, Spanyolország, Olaszország -, amelyek bizonytalan helyzetben adminisztratív eszközökkel kívánták megregulázni a civil társadalom szerveződéseit. A továbbiakban elmondotta, hogy javasolják a Büntető Törvénykönyv 212. paragrafusának hatályon kívül helyezését, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával büntet olyan szervezetek vezetésében résztvevőket, amelyek nyilvántartásba vételét megtagadtá, vagy feloszlattak. A képviselő szerint azért szükségtelen ez a kitétel, mert a nyilvántartásba vétel megtagadása vagy a feloszlatás már önmagában megfosztja a szervezeteket jogi személyiségüktől, s amennyiben tovább működnek, ezt a büntetőjog egyébként is szankcionálja. Indítványozta azt is, hogy a törvény szerint a gyülekezési jog gyakorlását csak abban az esetben lehessen korlátozni, ha a jog gyakorlása bűncselekményhez vezetne, vagy bűncselekményre való felhívást szolgálna, vagy sértheti mások jogainak és szabadságának védelmére vonatkozó büntető jogszabályokat. Enyhébb esetben semmilyen korlátozás nem indokolt. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|