|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szovjet Zsidóság Nemzeti Kongresszusának távirata Antall Józsefhez
"...a magyar kormány továbbra
is segíti szovjet zsidók Izraelbe történő kivándorlását
Magyarországon keresztül. Megnyugtató annak megerősítése, hogy
Magyarország régi hagyományával, a menekülteknek való humanitárius
segítségnyújtással összhangban cselekszik."
SZER, Magyar híradó:
Az idegenfórgalom áronyoldalai
"Remélem, hogy
nem sokan találkoztak azzal a határmenti benzinkutassal, aki
semmiféle külön szolgáltatást nem nyújtott, mégis elfelejtette
visszaadni az aprópénzt 60 forintot. Vagy azzal a balatonfüredi
ABC-pénztárossal, aki 50 forinttal többet számított az egyik
külföldi vásárlónak, majd a reklamálás nyomán undorral a pultra
csapta a vevőt illető pénzt. Remélem továbbá, hogy csak véletlen
kisiklás volt, amikor az egyik patinás casinóban néhány alkalmazott,
köztük a krupié, trágár jelzők kíséretében cserélt véleményt a
szerencsét próbáló idegen vendégekről, nem sejtvén, hogy otromba
szövegüket némely külföldre szakadt hazánkfia tökéletesen megértette
és a jövőben biztosan máshová viszi majd elvesztésre szánt
dollárjait és márkáit."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (15. rész)
|
Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.), a --------------------- hódmezővásárhelyi Hódiköt diszpécsere egyetértett azzal: következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy minden megengedett, amit nem tilt a törvény. Elmondotta, hogy a gyülekezési törvény 1949 óta várat magára, a társadalmi vitákban sokan mégis elsietettnek mondták törvényerőre emelését, s azt indítványozták, hogy várni kellene vele az új Alkotmány megalkotásáig. Rámutatott, hogy ez a vélemény vitatható, mert mind az egyesülési, mind a gyülekezési szabadság alapvető emberi jog, amit az új Alkotmány sem korlátozhat vagy szűkíthet. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet a vitákat követően előnyére változott. A javaslat most nagyobb bizalommal van az állampolgárok iránt, s mindkét tervezet európai összehasonlításban is megállja a helyét. Néhány esetben viszont még felbukkan fölösleges magyarázkodás, részletezés. A politikai pártok alapításával kapcsolatban a képviselőnő helyesebb megoldásnak vélte, ha rájuk is az egyesülési törvény rendelkezései lettek volna irányadóak. Szükségesnek tartotta viszont a tervezetben szereplő, a politikai pártok megalakulására, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására, valamint megszűnésére vonatkozó külön törvénytervezet mielőbbi elkészítését, társadalmi vitára bocsátását s törvényerőre emelését. Kiemelte azt is, nehezen betartható megkötés az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, hiszen a közterületen tartott gyűlések, rendezvények természetüknél fogva mások mozgási szabadságát korlátozzák. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|