|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szovjet Zsidóság Nemzeti Kongresszusának távirata Antall Józsefhez
"...a magyar kormány továbbra
is segíti szovjet zsidók Izraelbe történő kivándorlását
Magyarországon keresztül. Megnyugtató annak megerősítése, hogy
Magyarország régi hagyományával, a menekülteknek való humanitárius
segítségnyújtással összhangban cselekszik."
SZER, Magyar híradó:
Az idegenfórgalom áronyoldalai
"Remélem, hogy
nem sokan találkoztak azzal a határmenti benzinkutassal, aki
semmiféle külön szolgáltatást nem nyújtott, mégis elfelejtette
visszaadni az aprópénzt 60 forintot. Vagy azzal a balatonfüredi
ABC-pénztárossal, aki 50 forinttal többet számított az egyik
külföldi vásárlónak, majd a reklamálás nyomán undorral a pultra
csapta a vevőt illető pénzt. Remélem továbbá, hogy csak véletlen
kisiklás volt, amikor az egyik patinás casinóban néhány alkalmazott,
köztük a krupié, trágár jelzők kíséretében cserélt véleményt a
szerencsét próbáló idegen vendégekről, nem sejtvén, hogy otromba
szövegüket némely külföldre szakadt hazánkfia tökéletesen megértette
és a jövőben biztosan máshová viszi majd elvesztésre szánt
dollárjait és márkáit."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (13. rész) Puja Frigyes (Békés megye, 8. vk.) nyugalmazott külügyminiszter ------------
|
az egyesülési törvénytervezet egy sokat vitatott pontjával kapcsolatban fejtette ki véleményét. A törvényjavaslat második szakasza kimondja, hogy az egyesülési jog alapján magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei akár politikai pártot is létrehozhatnak és működtethetnek. A képviselő nézete szerint azonban korai lenne e kiemelt jelentőségű társadalmi szervezetek létét már most rögzíteni. Annál is inkább, mivel az egyesülési törvény szerint a politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az Alkotmány rendelkezései irányadóak, megalakulására, nyilvántartásba vételére, felügyeletére, valamint megszűnésére pedig külön törvényt kell alkotni. Puja Frigyes álláspontja szerint a jelenlegi tervezet ily módon felborítaná a törvényalkotás helyes sorrendjét, amelyben az új Alkotmány kimunkálását a párttörvény megalkotásának kellene követnie, s e két jogszabály alapján jöhetne létre az egyesülési törvény. A képviselő egyébként kétségbe vonta azt is, hogy a társadalom szélesebb rétegei valóban igénylik a politikai pártok létrehozására vonatkozó szabálypontot. Véleményének általános politikai összefüggéseit megvilágítva hangsúlyozta: ,,A politikai intézményrendszer reformjának megvolt a maga többé-kevésbé elfogadható menetrendje. Az utóbbi időben azonban e téren valamilyen ideges sietség, kapkodás tapasztalható. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget, hogy e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után az úgynevezett alternatív szervezetek többsége még nagyobb sebességre kapcsol majd, azzal a céllal, hogy befejezett tények elé állítson bennünket. Miközben mi a szocialista pluralizmus jövőbeli szabályozásával vagyunk elfoglalva, egészen másfajta pluralizmus körvonalai bontakoznak ki. Az MSZMP főtitkára nemrégiben arról szólt, hogy pártunk az egypártrendszer híve; ugyanakkor úgyszólván a kertek alatt belopakodik a többpártrendszer.,, A jelenlegi helyzetben - folytatta -, amikor az élet egyre nehezedik, az életszínvonal drasztikusan csökken, a munkások, az értelmiségek, sőt a parasztok elégedetlensége is nőttön nő, a többpártrendszer körüli, illetve a pártok között várató éles vita nem segítené elő az áhított kibontakozást;, fennállna a veszélye, hogy az anarchia, a zűrzavar felé taszítana. ,,Illúzió azt gondolni, hogy az események ilyen menete elősegíti gazdasági gondjaink megoldását, régi igazság, hogy a felmerült problémákat mindig a maguk idejében kell megoldani, azt siettetni nem szabad,, - mondta. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 15:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|