|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szovjet Zsidóság Nemzeti Kongresszusának távirata Antall Józsefhez
"...a magyar kormány továbbra
is segíti szovjet zsidók Izraelbe történő kivándorlását
Magyarországon keresztül. Megnyugtató annak megerősítése, hogy
Magyarország régi hagyományával, a menekülteknek való humanitárius
segítségnyújtással összhangban cselekszik."
SZER, Magyar híradó:
Az idegenfórgalom áronyoldalai
"Remélem, hogy
nem sokan találkoztak azzal a határmenti benzinkutassal, aki
semmiféle külön szolgáltatást nem nyújtott, mégis elfelejtette
visszaadni az aprópénzt 60 forintot. Vagy azzal a balatonfüredi
ABC-pénztárossal, aki 50 forinttal többet számított az egyik
külföldi vásárlónak, majd a reklamálás nyomán undorral a pultra
csapta a vevőt illető pénzt. Remélem továbbá, hogy csak véletlen
kisiklás volt, amikor az egyik patinás casinóban néhány alkalmazott,
köztük a krupié, trágár jelzők kíséretében cserélt véleményt a
szerencsét próbáló idegen vendégekről, nem sejtvén, hogy otromba
szövegüket némely külföldre szakadt hazánkfia tökéletesen megértette
és a jövőben biztosan máshová viszi majd elvesztésre szánt
dollárjait és márkáit."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (15. rész)
|
Lehetséges, hogy a tulajdonformák esetében csak az úgynevezett szektorsemlegességet, a gazdaság esetében a vállalkozás szabadságát és biztonságát kell az alkotmányban rögzíteni. Több javaslat is eglhangzott már a meghatározandó elvekre vonatkozóan, hadd említsek csak egyet: szükség van az állam feladatainak valamilyen körvonalazására a határainkon kívül élő magyarsággal kapcsolatban. Ez a javaslat valamilyen formában szinte minden vita során, ha szabad így mondani: politikai vagy pártállásra való tekintet nélkül felmerült. Nem kívánnék azonban most ezekre az elvekre tett javaslatokkal foglalkozni. Itt is ellentmondásos a helyzet: vannak nézetek például, amelyek a lehető legkevesebb ilyen elvet kívánják az alkotmányba foglalni, ugyanakkor a történeti tapasztalatok alapján mégis elvárják, hogy az állam alkotmányosan biztosítsa azokat a lehetőségeket, amelyek például a gazdálkodás területén a vállalkozási szabadságban, a monopolhelyzetek kialakulásának tilalmában fejeződnek ki. Sok vita várható még, s mint hangsúlyoztam, számítunk is viták eredményeire. Egy ugyanis bizonyos: a konszenzusnak - ha szabad egyáltalán ilyen különbséget tenni - leginkább ezekben az alkotmányos elvekben kell kialakulni. Ezek az elvek adják meg az Alkotmány eszmei-politikai karakterét, ezek lesznek irányadók az alkotmánybíróság előtt folyó eljárásban, ezek az elvek irányítják az állami tevékenységet. Még egyszer hadd mondjam: nagyon remélem, hogy a társadalmi vita, akár mostani szabályozási elvekről, akár a majdani szövegtervezetről alkalmas lesz arra, hogy széles körű egyetértésre épülhessen az alkotmány e része. Államszervezeti megoldásokra - a legalapvetőbb építkezési elveken túl, mint például a hatalmi ágak elválasztása - találhatók egyformán alkalmazható, jóllehet egymástól jelentősen különböző variánsok is. Társadalmunk karakterét kifejező, az állami tevékenységet irányító elvekben azonban konszenzust kell elérni a lehető legszélesebb mértékben. Inkább kevesebb, de általánosan elfogadott elvet rögzítsünk az alkotmányban. - Nem akarom természetesen azt a látszatot kelteni, hogy az alkotmány a hazai viszonyokban gyökerező szerves jellegét, a hosszú távú folyamatokra való építkezés biztosítását, a napi politikai viszonyokhoz kapcsolódó elemek közötti szelektálást a jogi forma és tulajdonságai eleve garantálják. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|