|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szovjet Zsidóság Nemzeti Kongresszusának távirata Antall Józsefhez
"...a magyar kormány továbbra
is segíti szovjet zsidók Izraelbe történő kivándorlását
Magyarországon keresztül. Megnyugtató annak megerősítése, hogy
Magyarország régi hagyományával, a menekülteknek való humanitárius
segítségnyújtással összhangban cselekszik."
SZER, Magyar híradó:
Az idegenfórgalom áronyoldalai
"Remélem, hogy
nem sokan találkoztak azzal a határmenti benzinkutassal, aki
semmiféle külön szolgáltatást nem nyújtott, mégis elfelejtette
visszaadni az aprópénzt 60 forintot. Vagy azzal a balatonfüredi
ABC-pénztárossal, aki 50 forinttal többet számított az egyik
külföldi vásárlónak, majd a reklamálás nyomán undorral a pultra
csapta a vevőt illető pénzt. Remélem továbbá, hogy csak véletlen
kisiklás volt, amikor az egyik patinás casinóban néhány alkalmazott,
köztük a krupié, trágár jelzők kíséretében cserélt véleményt a
szerencsét próbáló idegen vendégekről, nem sejtvén, hogy otromba
szövegüket némely külföldre szakadt hazánkfia tökéletesen megértette
és a jövőben biztosan máshová viszi majd elvesztésre szánt
dollárjait és márkáit."
|
|
|
|
|
|
|
Kádár Béla Tokióban - tájékoztatás a magyar gazdaságról (1.rész)
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1990. október 10. szerda (MTI-TUD) - Nemzeti termékünk
tekintélyes részét veszítjük el rajtunk kívül álló okokból még az
idén és ez szigorú követelményeket állít a gazdaságpolitika elé,
egyben lényeges külgazdasági stratégiai változások előidézője is lesz
- ebben foglalható össze az, amit Kádár Béla a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok minisztere nemhivatalos tokiói tárgyalásai után elmondott
a magyar kolónia tagjainak.
A miniszter részletezte, hogy Irak tartozásai 140 millió dollárt tesznek ki, a Kuvaitba és Irakba irányuló közvetlen exportunk kiesése 35 millió dollárra tehető, további 20 millió az a meg nem valósuló kivitel, amely a kuvaiti pénzügyi támogatás hiányában más országokban, például Egyiptomban, vagy Libanonban marad el. Mint mondta, mintegy 150 millió dolláros kuvaiti befektetéstől eshetünk el az idén, a jövő évi kieséssel nem is számolva. Az aszálykárok is több százmillió dolláros többletterhet jelentenek, részben a mezőgazdasági termelés kiesése, részben az export visszaesése, illetve a mezőgazdasági többletimport-szükséglet következtében. A 6,5 millió tonnás évi magyar kőolajimportra számolva a hordónkénti 20 dolláros olajáremelés közel 1 milliárd dolláros többletterhet jelent, amihez - ha a pénzpiacokon a kőolajdrágulást kamatemelés is követi - minden százaléknyi hiteldrágulás után újabb 200 millió dolláros teher rakodik. A magyar gazdaságot ért számszerű veszteségekről Kádár Béla tájékoztatta a tokiói külügyminisztérium illetékeseit. (folyt.)
1990. október 10., szerda 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kádár Béla Tokióban - tájékoztatás a magyar gazdaságról (2.rész)
|
A miniszter ehhez a mérleghez még hozzátette a szintén 1-2 milliárd dolláros többletteherrel járó jövő évi áttérést a dollárelszámolásra a szovjet olajkereskedelemben. Érzékeltette emellett azt a nagyfokú bizonytalanságot, amely a szovjet piac ,,tervezhetetlenségéből,, és abból fakad, hogy nem tudni, jövőre kik lesznek a tárgyalópartnerek, lesz-e önállósága és devizarendelkezési joga a köztársaságoknak. A külső feltételek rohamos romlásából fakadó 10-15 százalékos GDP csökkenés mellett nem lehet hirtelen végrehajtani a teljes liberalizációt a gazdaságban - tért át Kádár Béla a gazdaságpolitika dilemmáira. Számos tényezőt, az erőforrások, a tartalékok hiányát, a nem kellő társadalmi konszenzust, a korlátozott tűrőképességet és a társadalmi megrázkódtatások elkerülésének szándékát jelölte meg annak indokaként, hogy csak szakaszos átállást lehet végrehajtani az ország gazdaságában. Mint hangsúlyozta: ,,A szelektív módon végrehajtott kínálatösztönzés,, lehet a megoldás, amely szabad utat enged azoknak a tevékenységeknek, amelyeknek van piaca és amely támogatja a jól működő vállalatokat.
A vázolt helyzet külgazdasági stratégiai következményeiről szólva annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország mintegy betöltötte korábbi, a kelet-európai változások idején játszott történelmi szerepét, most újból a többi kelet-európai országgal együtt kezelnek bennünket a legfejlettebb országok. Utalt arra, hogy az öbölbeli veszteségek kapcsán sem kétoldalúan támogatják Magyarországot, hanem kérésünket másokéval együtt vizsgálják majd meg. Hangsúlyozta, hogy éppen e megváltozott helyzetre való tekintettel kell bizonyítanunk exporteredményeinkkel, a tőkebefektetések befogadásával, hogy alkalmas partnerek vagyunk.
Ami a partnereket illeti, a kelet-európai külkereskedelem összeomlásával, a szovjet forgalom 20-25 százalékra történő visszaesésével keletkező helyet főképp Nyugat-Európa országai töltik majd be. Közölte azonban azt is a német egységről szólva, hogy az márcsak az egységesítés terhei miatt is csak hosszabb távon befolyásolhatja kedvezően a magyar gazdaságot. Éppen a többoldalú kapcsolatok és függőség érdekében épít nagyon a magyar külgazdasági stratégia a tengerentúli országokra, Japánra és az Egyesült Államokra - hangoztatta Kádár Béla tájékoztatójában. +++
1990. október 10., szerda 16:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|