|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Munkáspárt közleménye
"A Munkáspárt (MSZMP) Központi
Bizottsága október 6-án, szombaton ülést tartott, ahol értékelve a
helyhatósági választások első fordulóját, a párt tagjait és
szimpatizánsait a második fordulón való aktív részvételre szólította
fel.
"
SZER, Világhíradó:
A magyar gazdaság jövője
"A Magyar Nemzet tegnapi száma Matolcsy György államtitkár
programatikus cikkét közölte. Két címmel is: "A szabadság ára" az
egyik, de a cikk lényegét jobban fejezi ki a másik cím:
"Megrázkódtatással, de sokk nélkül".
Eléggé ismert, hogy az Antall-kormányon belül két áramlat küzd
egymásssal: az egyik irány két vezető személyisége: Kádár Béla és
Bod Péter Ákos. Ők óvatos, lassú, megrázkódtatások nélküli
átalakulást akarnak. A másik áramlat élén álló Rabár Ferenc és
Matolcsy György viszont a radikális gazdasági reformot sürgeti.
A tegnapi cikknek az ad jelentőséget, hogy Matolcsy világosan
fejti ki a radikális áramlat programját."
|
|
|
|
|
|
|
Brazília - Collor elnök diadala
|
Sao Paulo, Rio de Janeiro, 1990. október 7. (Reuter/UPI) - Fernando Collor de Mello brazil elnök politikai téren győzedelmeskedett ugyan a szerdai törvényhozási és kormányzóválasztásokon, de a jövőben nehéz harcot kell vívnia, ha orvosolni akarja Brazília mélyen gyökerező társadalmi problémáit - állapították meg brazil elemzők.
Megbízható közvélemény-kutatások szerint a Collor elnök mögött álló konzervatív pártok a szerdai választások alkalmával a szenátusban többségre tettek szert: az 503 kévpiselőházi mandátum mintegy felére (szerencsés esetben soványka többségre) számíthatnak, és szemlátomást az elnök hívei közül kerül majd ki a 27 szövetségi állam kormányzóinak java része is. Egyes államokban november 25-ikén második kormányzóválasztási fordulót tartanak, s ezekben a végeredményt csak ez után hirdetik ki.
A választásoknak (a múlt esztendő elejéig úgyszólván ismeretlen) Collor számára íly kedvező kimenetele azt tükrözi, hogy az elnök gazdasági szigorprogramjának egyelőre inkább az előnyei (így az infláció drasztikus leszorítása), mintsem a hátulütői (például a munkanélküliség növekedése) érezhetők - állapították meg elemzők, és nem zárták ki: akik ezúttal a Collort támogató pártokra szavaztak, hamarosan elfordulhatnak tőlük.
Collor elnök márciusban lépett hivatalba, és gyürkőzött neki az emberpróbáló feladatnak, hogy Brazilíából modern államot faragjon s a gazdag országok közé emelje. A tavaly decemberi elnökválasztásokon idológiák csaptak össze. A döntő második fordulóban az állam szerepének korlátozását hirdető Collor vereséget mért a szocialista Luís Inácio (Lula) da Silvára, a Dolgozók Pártja elnökére.
A szerdai választások elmélyítették a baloldal tavalyi vereségét. A szakszervezeti vezetők és volt baloldali gerillák által tíz esztendeje alapított Dolgozók Pártjára novemberben alighanem súlyos csapások várnak.
Hírmagyarázók szerint a brazil közvélemény állásfoglalása azt tükrözte, hogy - a nemzetközi irányzathoz hasonlóan - csökken az állam gazdasági beavatkozását hírdető szocialista eszmék befolyása.
Collor győzelmének értékét azonban kétségbe vonhatja egy negatív szenzáció: Brazíliában - ahol a szavazás kötelező - egyes előrejelzések szerint a választópolgárok csaknem 60 százaléka érvénytelen szavazatot adott le, vagy meg sem jelent az urnáknál. A szavazók csaknem kétharmada nem választott képviselőt, közel fele szenátort, és majd egyharmada nem nyilvánított véleményt állama kormányzójának személyéről.
1990. október 7., vasárnap 16:36
|
Vissza »
|
|
- Brazília - Collor elnök diadala - 2.
|
Collor elnök nagyszabású privatizációs programot hirdetett meg, amelytől az államkincstár 1992-re 17 milliárd dollárnyi bevételt remél. A pénz egy részét a kormány szegénység-ellenes programok finanszírozására szánja.
Brazíliában - amely a világ nyolcadik legnagyobb kapitalista gazdaságával rendelkezik - olyan éles jövedelemelosztási szakadék tátong gazdagok és szegények között, amilyen a Világbank szerint csak Sierra Leonéban és Hondurasban észlelhető.
A brazil statisztikai hivatal megállapította, hogy a gazdagok vagyona egyre érzékelhetőbben koncentrálódik. A brazilok leggazdagabb egy százalékának 1988-ban a nemzeti jövedelem 14 százaléka jutott, míg a legszegényebb 30 százaléknak alig 4,75 százalékával kellett beérnie.
Maga Collor elnök is elismerte, hogy a vagyon-koncentrálódás immár elviselhetetlen. A brazilok tisztán látják: ha az elnöknek nem sikerül méltányosabban elosztania a nemzeti tortát, akkor meginoghat az ország törékeny társadalmi stabilitása.
Rüdiger Dornbusch, a massachusetts-i műszaki egyetem tanára egy minapi interjúban úgy vélekedett, hogy Collor valamelyest több latin-amerikai kollégájára is emlékeztet. "Egy cseppet Carlos Saúl Menem argentín elnöktől merít, amikor repülőgépekből ugrik ki és hasonló dolgokat művel. Van benne egy cseppnyi Alan García perui ex-elnök vénájából, amikor politikai kampányt folytat. Végül egy kicsit Carlos Salinas de Gortari mexikói elnökre emlékeztet, amikor egy modern állam létrehozásáról beszél. A magam részéről örülnék, ha sokkal inkább Salinas-ra hasonlítana, mintsem Garcíára." +++
MTI-Panoráma
1990. október 7., vasárnap 16:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|