|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Munkáspárt közleménye
"A Munkáspárt (MSZMP) Központi
Bizottsága október 6-án, szombaton ülést tartott, ahol értékelve a
helyhatósági választások első fordulóját, a párt tagjait és
szimpatizánsait a második fordulón való aktív részvételre szólította
fel.
"
SZER, Világhíradó:
A magyar gazdaság jövője
"A Magyar Nemzet tegnapi száma Matolcsy György államtitkár
programatikus cikkét közölte. Két címmel is: "A szabadság ára" az
egyik, de a cikk lényegét jobban fejezi ki a másik cím:
"Megrázkódtatással, de sokk nélkül".
Eléggé ismert, hogy az Antall-kormányon belül két áramlat küzd
egymásssal: az egyik irány két vezető személyisége: Kádár Béla és
Bod Péter Ákos. Ők óvatos, lassú, megrázkódtatások nélküli
átalakulást akarnak. A másik áramlat élén álló Rabár Ferenc és
Matolcsy György viszont a radikális gazdasági reformot sürgeti.
A tegnapi cikknek az ad jelentőséget, hogy Matolcsy világosan
fejti ki a radikális áramlat programját."
|
|
|
|
|
|
|
Independent on Sunday - Csoóri-vita - (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. október 7. vasárnap (MTI-tud) - ,,A szabadság
cserbenhagyja Magyarországon a zsidókat,, címmel közli budapesti
tudósítója, Karacs Imre hosszabb cikkét vasárnap a The Independent
on Sunday. ,,Visszatért az antiszemitizmus, amely nem volt jelen a
kommunista korszakban,, - írja, és beszámol a zsidó iskola, a zsidók
által látogatott kávéház elleni támadásokról, a magyar zsidók
központi tanácsához érkező gyűlölkődő levelekről, a Dohány utcai
zsinagóga rendőri védelem alá helyezéséről, kiemelve, hogy az
antiszemita hullám láthatólag főként választások idején jelentkezik.
,,Hamarosan eltűnhetnek a házak falaira firkált fajgyűlölő jelszavak, de a sebek, amelyeket ejtettek, nehezebben gyógyulnak,, - írja, megemlítve, hogy ,,Hanák Péter az első áldozata annak az értelmiségi szópárbajnak, amely konzervatívok és liberálisok között a zsidóknak a magyar társadalomban betöltött szerepéről folyik,,. (A szerző láthatólag nem tudja, hogy a támadás nem a történészt, hanem a feleségét érte).
Karacs Imre ismerteti a vitatott részeket Csoóri Sándornak a Hitel-ben közreadott esszéjéből. Kiemeli azt a megállapítását, amelyben a tudósító szerint ,,azzal vádolta a zsidókat, hogy nem azonosulnak a nemzet ügyével és kigúnyolják azokat, akik ezt megteszik,,. Megállapítja , hogy az író úgy véli: a ,,fordított asszimiláció jegyében a liberális magyar zsidóság a magyar nemzet részévé óhajt válni, és ennek érdekében parlamenti platformot is tudott teremteni magának.,, Ez a tudósító szerint ,,utalás a Szabad Demokraták Szövetségére, amelynek sok vezetője zsidó,,. Hozzáfűzi még Karacs Imre, hogy ,,Csoóri Sándor történetesen a konzervatív kormánykoalíció legnagyobb pártjának, az MDF-nek az ideológusa,,.
A kávéházakban vívott polgárháborúként számol be a Csoóri-cikk kapcsán kirobbant budapesti vitáról. ,,Csoóri Sándor arra kényszerült, hogy lemondjon az írószövetségben viselt tisztségéről, és az MDF-et elagyabugyálták a múlt vasárnap a helyi választások első fordulójában,, - írja. (folyt.)
1990. október 7., vasárnap 15:38
|
Vissza »
|
|
Independent on Sunday - Csoóri-vita - (2.rész)
|
,,Boldog végkifejlet és meghatározó bizonyíték lenne ez arra, hogy az MDF fajgyűlölők gyülekezete?,, - veti fel Karacs Imre. - ,,Nem egészen. Előszöris: Csoóri Sándor nem antiszemita. Ezt zsidó felesége szavatolja. S abban a sugalmazásban, miszerint az MDF antiszemiták pártja, éppen annyi az igazság, mint a Szabad Demokraták Szövetségére ragasztott zsidó párt címkében. Csoóri Sándor egyszerűen megzavarodott értelmiségi, aki kétségbeesetten próbál megbirkózni azzal a váratlan lehetőséggel, hogy nemzete sorsát formálja. A szabaddemokraták rövid utat keresnek és nem óhajtanak visszanézni, míg az MDF-et inkább az foglalkoztatja, hogy mekkora útipoggyászt vihet át a másik oldalra,,.
,,Az MDF beletette poggyászába a történelmet. Még mindig nincs gazdasági program, de helyreállították az ország ősi címerét és elővették a naftalinból a háború előtti katonai egyenruhát. A liberálisok a kormánytól kevesebb hazafiasságot és több gazdasági pragmatizmust követelnek. Az antiszemitizmusról folytatott vita mindkét oldalnak kedvező. A MDF-nek lehetőséget ad rá, hogy a magyar nemzet egyedüli bajnokaként lépjen fel és a látens antiszemitizmusra apelláljon. Ezzel szemben a szabaddemokraták anakronisztikusnak és reakciósnak minősíthetik az MDF-t. Úgy tűnik, hogy mindkét fél győzött. Sok magyar az MDF-et túlságosan nacionalistának, a szabaddemokratákat pedig hazafiatlannak és - kiváltképpen a romániai magyar kisebbség sorsát illetően - a nemzeti gondok iránt érzéketlennek tekinti,, - áll az Independent on Sunday cikkében.
,,Ezenközben a még Magyarországon élő nyolcvanezer zsidó azon tűnődik, vajon mi egyebet hoz számukra a demokrácia. Még Budapest elegáns szalonjaiban is elfogadhatóvá válnak a zsidókkal kapcsolatos szélsőséges nézetek. Mindenki tudni véli, hogy Marx és az 1956-ig szerepet játszott magyar kommunista vezetők egytől-egyig zsidók voltak. Divatossá vált az a nézet, hogy a kommunizmus zsidó hitvallás,, - írja az újság tudósítója. Befejezésül ,,egy művelt asszonyt,, idéz: - ,,Hatszázezer, avagy csupán négyszázezer zsidó halt meg a magyar holocaustban? Teljesen mindegy, hiszen a magyaroknak semmi közük sincs ehhez. Tisztában van-e ön azzal, hogy a zsidók önként mentek. Azt hitték, hogy menedékhelyre viszik őket. A szomorú az egészben az, hogy csak a szegény zsidók haltak meg. A gazdag zsidók megmenekültek...,, +++
1990. október 7., vasárnap 15:43
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|