Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. október 7. (BBC, kora reggeli híradás) A washingtoni Fehér Ház és a Kongresszus között továbbra is holtponton a vita, hogy miként lehetne csökkenteni az ország hatalmas költségvetési deficitjét. Bush elnök intett, hogy a kérdést most már nem lehet tovább halogatni. Az Egyesült Államok újabb figyelmeztetést adott ki a Közel-Keletre utazóknak a Kuwait elleni iraki intervenció által kiváltott feszültség fokozódása miatt. Továbbra is holtponton van az amerikai kongresszus és Bush elnök vitája arról, hogy miként lehetne megszüntetni az Egyesült Államok hatalmas költségvetési deficitjét. A legújabb fejlemény az, hogy a washingtoni képviselőház rendkívüli ülésén nem tudta összeszedni azt a kétharmados többséget mely feloldaná az elnök vétóját. Azokra az ideiglenes intézkedésekre vonatkozóan, melyek célja, hogy a kormány pénzszükségletének fenntartása még egy hétig megmaradjon amig folynak a tárgyalások. Bush azt mondta: nem lehet megengedni, hogy a központi kérdést elodázzák azzal, hogy hagyják az ügyeket folyni a régi kerékvágásban. Mint mondta - a botrányos deficiteket nem lehet a végtelenségig engedni. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az áthidaló kiadások megvétózásával egyeseknek nehézséget okozott. Mint mondta, csak így lehet rávenni a kongresszust a cselekvésre. Kezdi éreztetni hatását a válság, mely pénteken kezdődött, amikor a képviselőház elvetett egy tervet, mely mintegy 20 százalékkal kivánta csökkenteni a költségvetési deficitet. Minthogy a kormány formailag pénz nélkül maradt a közszolgáltatásokat sorban leállítják és előfordulhat, hogy ezrével bocsátják el a szövetségi kormányalkalmazottakat. Olyan nevezetességek mint például a Szabadság szobor zárva vannak, bezártak több nemzeti parkot is. A létfontosságú szolgáltatásokra nem vonatkoznak az intézkedések, és egy nemzeti ünnep által meghosszabbodó hétvége miatt a lezárások hatása még néhány napig nem lesz feltünő. (folyt.) 1990. október 7., vasárnap
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Az Egyesült Államok újabb konkrét figyelmeztetést adott ki állampolgárainak, akik a Közel-Keletre utaznak, mert fenn áll annak veszélye, hogy Amerikaellenes tüntetésekre kerül sor az öbölválság miatt. A külügyminisztérium javasolta az amerikai állampolgároknak, hogy ha csak lehet ne utazzanak az Izrael által megszállt területekre a kiújuló zavargások miatt és járjanak el óvatosan, amikor a térség egyéb körzetébe is mennek. A külügyminisztérium azt mondta, hogy a megszállt területekre utazó amerikaiaknak ajánlatos jelentkezniük az amerikai konzulátuson és tanácsos állandóan maguknál tartani útlevelüket. Az Európai Közösség külügyminiszterei várhatóan megvitatják az öbölválság legújabb fejleményeit, amikor ma folytatják velencei megbeszéléseiket. Foglalkoznak majd egyéb külpolitikai kérdésekkel is mint például a Kínával, Szíriával és Dél-Afrikával való kapcsolatok témájával is. A tegnapi ülésen vegyes reakció fogadta azt az olasz indítványt, hogy a közösség vállaljon katonai szerepet is. A téma először akkor merült fel, amikor Irak augusztusban megszállta Kuwaitot. Franciaország és Németország támogatta az indítványt, melynek értelmében Olaszország javaslatára a közösség átvenné a Nyugat-európai Unió szerepét. A unió a NATO kilenc európai tagjának a védelmi csoportja. Az olasz javaslat szerint a közösség ezt a szerepet olyan esetekben válllalná, amikor közös érdekről van szó, vagy amikor a demokrácia kerül veszélybe. A brit külügyminiszter azonban azt mondta, hogy a biztonsági kérdésekben továbbra is a NATO-nak kell a fő fórumnak maradnia, attól függetlenül, hogy Anglia támogatja a közösségen belüli nagyobb politikai együttműködést. Jevgenyij Primakov szovjet megbízott két napos iraki megbeszéléseket követően jelentések szerint azt mondta, már nem borulátó az öbölválság politikai megoldásának kilátásai fölött. Bagdadból Moszkvába hazautazása előtt azt mondta tudósítóknak, hogy nagy mértékben meg van elégedve a megbeszélésekkel. Többek között Szaddam Husszein elnökkel is tárgyalt. A Szovjet Televízió pénteken jelentette, hogy Primakovot biztosították afelől, hogy a mintegy ötezer Irakban tartózkodó szovjet állampolgár jelentős részét hamarosan haza engedik. (folyt.) 1990. október 7., vasárnap
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Egy magas rangú horvát parlamenti illetékes figyelmeztetett, hogy hamarosan lépéseket tesznek annak a zavargásnak a felszámolására, mely a Horvátország szerb kisebbség által dominált körzetekben folyik. A TANJUG jugoszláv hírügynökség jelentése szerint a horvát parlament alelnöke a Horvát Demokratikus Közösség pulai gyűlésén azt mondta, hogy Horvátország minden rendelkezésére álló eszközt felhasználva szétfogja zúzni, - fogalmazása szerint - ezt a fegyveres lázadást. Kijelentette, hogy a köztársaság hatóságai az egész horvát nemzetet mozgósítani fogják ha a rendőri módszerek nem járnak eredménnyel. A román fővárosban, Bukarestben több százan tüntetést tartottak, amiért még mindig őrizetben van mintegy 100 személy, akit a rendőrség és tüntetők között lezajlott idei összetűzések során tartóztattak le. A tüntetést három kis ellenzéki párt szervezte. A tiltakozók a román parlament, az igazságügyminisztérium és az országos televízió épülete elé vonultak fel. Egyik transzparesük azt mondta, hogy jelenleg több politikai fogoly van Romániában mint a kivégzett Ceausescu idején volt. +++ 1990. október 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »