|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Munkáspárt közleménye
"A Munkáspárt (MSZMP) Központi
Bizottsága október 6-án, szombaton ülést tartott, ahol értékelve a
helyhatósági választások első fordulóját, a párt tagjait és
szimpatizánsait a második fordulón való aktív részvételre szólította
fel.
"
SZER, Világhíradó:
A magyar gazdaság jövője
"A Magyar Nemzet tegnapi száma Matolcsy György államtitkár
programatikus cikkét közölte. Két címmel is: "A szabadság ára" az
egyik, de a cikk lényegét jobban fejezi ki a másik cím:
"Megrázkódtatással, de sokk nélkül".
Eléggé ismert, hogy az Antall-kormányon belül két áramlat küzd
egymásssal: az egyik irány két vezető személyisége: Kádár Béla és
Bod Péter Ákos. Ők óvatos, lassú, megrázkódtatások nélküli
átalakulást akarnak. A másik áramlat élén álló Rabár Ferenc és
Matolcsy György viszont a radikális gazdasági reformot sürgeti.
A tegnapi cikknek az ad jelentőséget, hogy Matolcsy világosan
fejti ki a radikális áramlat programját."
|
|
|
|
|
|
|
Fellángoló nacionalizmus Szerbiában
|
-----------------------------------
London, 1990. október 4. (BBC, Panoráma) - Míg Kelet-Európa többi országában a demokrácia és a gazdasági reform irányába törekednek, Jugoszlávia az összeomlás és talán a polgárháború felé halad. A BBC Világszolgálatának munkatársa vázolja fel a helyzetet:
Jugoszlávia 23 millió főnyi lakossága az ország különálló állammá alakulása 1918 óta sem él zavartalanul. Az egyik probléma az, hogy nem létezik olyan egységesítő tényező, mint a vallás, a nemzetiség vagy a nyelv, amely összetartaná az országot. Hét különböző nemzetiségi csoport él Jugoszláviában, négy nyelvet beszélnek, s három fő vallást gyakorolnak az emberek. A hat köztársaság mindegyikében jelentős számú a nemzetiségi kisebbség. Így aztán megvannak a hozzávalók a nacionalista és a nemzetiségi zavargásokhoz.
A két legnagyobb csoport, a szerbek és a horvátok kapcsolata mindig feszült volt. A történelem során sok vérontás történt. Egyik fél sem felejtette el a második világháborúban elkövetett mészárlásokat a másik félnek. A jelenlegi probléma az, hogy a szerbek és a horvátok között újra kiéleződtek a nacionalista jellegű feszültségek.
Tito elnök annak idején megpróbált egy olyan rendszert kiépíteni, amellyel megakadályozta volna, hogy az ország egyes részei túlsúlyba kerüljenek, és keményen elbánt a nacionalista megnyilvánulásokkal.
Az elmúlt két év során azonban hirtelen fellángoltak a nacionalista indulatok Szerbiában, az ország legnagyobb köztársaságában, amelyeket a helyi vezető, Szlobodan Milosevics tovább táplált. Hatalomra jutása aggodalmat keltett a többi jugoszláviai nemzetiség körében, akik attól tartanak, hogy a szerbek újra - csakúgy mint a háború előtt - uralni akarják az országot. (folyt.)
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Jugoszláviai fejlemények - 1. folyt.
|
A horvátok kezdték veszélyben érezni magukat, és júniusban egy erősen nacionalista szellemű kormányt juttattak hatalomra, amely aztán a köztársaság kiválását szorgalmazta. Ettől a fejleménytől megriadva, és mondván, hogy az új horvát kormány megkülönböztető bánásmódot tanúsít velük szemben, a szerbek akcióba léptek. Egyes csoportok fegyvereket zsákmányoltak, és blokádot emeltek a szerblakta vidékeken. Előfordult az is, hogy összetűztek a helyi rendőrökkel. Hétfőn pedig az történt, hogy az általában szerblakta területekre vonatkozólag autonómiát hirdettek ki Horvátországban.
A Horvát Köztársaságban élő szerbek lelkes támogatást élveznek Szerbia és Milosevics, sőt az országban másutt élő szerbek részéről is. Attól tartanak, hogy amennyiben Horvátország tovább halad a kijelölt nacionalista vágányon, polgárháború törhet ki, amely széttépheti az országot.
Egyelőre a horvátországi szerb kisebbség és a horvát rendőrség közötti összecsapások kevésbé súlyosak, összehasonlítva azokkal a zavargásokkal, amelyek Jugoszlávia egy másik tartományában, Koszovóban zajlanak már régóta.
Koszovóban a szerb hatóságok évek óta fojtják el a jórészt mohamedán albán többség követeléseit, amely nagyobb autonómiára törekszik. Koszovóban ugyan nem sok szerb él, de a terület mégis szimbolikus jelentőséggel bír számukra. Koszovót tartják nemzetük bölcsőjének, és vallásuk központjának. De ez a konfliktus - legalábbis földrajzilag - az ország egyik sarkába szorul.
A szerbek és a horvátok azonban nemcsak saját köztársaságaikban, de az ország minden részében szétszórva is élnek. így ha közöttük kerül sor konfliktusra, abba az ország háromnegyed része belekeveredne. Ezért látszik olyan veszélyesnek a jelenlegi feszült helyzet. +++
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|