|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Munkáspárt közleménye
"A Munkáspárt (MSZMP) Központi
Bizottsága október 6-án, szombaton ülést tartott, ahol értékelve a
helyhatósági választások első fordulóját, a párt tagjait és
szimpatizánsait a második fordulón való aktív részvételre szólította
fel.
"
SZER, Világhíradó:
A magyar gazdaság jövője
"A Magyar Nemzet tegnapi száma Matolcsy György államtitkár
programatikus cikkét közölte. Két címmel is: "A szabadság ára" az
egyik, de a cikk lényegét jobban fejezi ki a másik cím:
"Megrázkódtatással, de sokk nélkül".
Eléggé ismert, hogy az Antall-kormányon belül két áramlat küzd
egymásssal: az egyik irány két vezető személyisége: Kádár Béla és
Bod Péter Ákos. Ők óvatos, lassú, megrázkódtatások nélküli
átalakulást akarnak. A másik áramlat élén álló Rabár Ferenc és
Matolcsy György viszont a radikális gazdasági reformot sürgeti.
A tegnapi cikknek az ad jelentőséget, hogy Matolcsy világosan
fejti ki a radikális áramlat programját."
|
|
|
|
|
|
|
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (1. rész)
|
1990. szeptember 3., hétfő - Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei
kistelepülésen, Tiszabőn töltötte hétfői munkanapját Göncz Árpád
köztársasági elnök. Érkezésének hírére többszáz helybéli gyűlt össze
a községi tanácsháza előtti téren, miután a faluban igen ritka
eseménynek számított az elmúlt évtizedekben még egy-egy megyei
vezető látogatása is.
A községi tanácsházán a köztársasági elnök őszinte, kendőzetlen tájékoztatót kért a falu életéről, mert - mint hangsúlyozta - tanulni és emberközeli tapasztalatokra szert tenni jött Tiszabőre. Nyíltságban, szókimondásban nem is volt hiány Négyesi Zoltán tanácselnök beszámolójában, s a tájékoztató arra is választ adott: korábban miért kerülték el ezt a Tiszamenti falucskát a politikai vezetők. Mint a falu történetéből kiderült, ma a régió fehér foltjaként emlegetett, elmaradott Tiszabő múltja számtalan büszkeségre okot adó elemet hordoz. Az árvízmentes szigetre épült település hamar fontos révátkelő hellyé vált, az 1800-as évek második felében pedig sörgyár, gyufagyár, ecetgyár is működött itt, és virágzó kereskedelmi hálázata volt a falunak. A két világháború pusztításai ugyan megviselték a falut, de még sikerült a talpraállása. Mindez azonban csak rövid ideig tartott, mert az elkövetkező évtizedek hibás politikai döntései az 1980-as évek közepére a virágzó faluközösséget szétzilálták és a községet elszegényítették. Nagyon sok kárt okozott a faluvezetés iskolázatlansága, szűklátókörű túlbuzgósága, emellett a pártharcok, a beszolgáltatások, a kuláküldözés és az erőszakos tsz-szervezés szinte elüldözte Tiszabőről a dolgozni, boldogulni akarókat. A végső döfést az adta meg, amikor a falut szerepkör nélküli községgé nyilvánították, s ez a titulus azonnal együtt járt az infrastruktúra tudatos visszafejlesztésével. Jelenleg a 2000-es lélekszámú lakosság több mint felét cigányok alkotják, a nem cigány lakosság pedig erősen elöregedett. A lakosság 80 százaléka él a létminimum alatt. (folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|