|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Munkáspárt közleménye
"A Munkáspárt (MSZMP) Központi
Bizottsága október 6-án, szombaton ülést tartott, ahol értékelve a
helyhatósági választások első fordulóját, a párt tagjait és
szimpatizánsait a második fordulón való aktív részvételre szólította
fel.
"
SZER, Világhíradó:
A magyar gazdaság jövője
"A Magyar Nemzet tegnapi száma Matolcsy György államtitkár
programatikus cikkét közölte. Két címmel is: "A szabadság ára" az
egyik, de a cikk lényegét jobban fejezi ki a másik cím:
"Megrázkódtatással, de sokk nélkül".
Eléggé ismert, hogy az Antall-kormányon belül két áramlat küzd
egymásssal: az egyik irány két vezető személyisége: Kádár Béla és
Bod Péter Ákos. Ők óvatos, lassú, megrázkódtatások nélküli
átalakulást akarnak. A másik áramlat élén álló Rabár Ferenc és
Matolcsy György viszont a radikális gazdasági reformot sürgeti.
A tegnapi cikknek az ad jelentőséget, hogy Matolcsy világosan
fejti ki a radikális áramlat programját."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Bihari Mihállyal - 2/1. folyt.
|
- Nem értesültem erről a felsorolásról, de meg kell mondjam, imponáló a névsor vagy imponáló emberek és teljesítményű emberek közé soroltak be. Azt hiszem, hogy ezeknek az embereknek, akiket felsoroltak, volt több közös vonásuk, de az egyiket feltétlenül érdemes megemlíteni: szellemi függetlenségüket és a szellemi függetlenség a bolsevik párt működésében az egyik legkevésbé tolerált, legkevésbé elfogadható magatartás és alapállás volt. És sajnos kiderül, hogy ez a toleranciahiány nemcsak a 20-as, nemcsak a 30-as évek, nemcsak a sztálini időszak bolsevik pártjaira, vagy nemcsak a magyar Rákosi-időszak vagy későbbi konszolidációs időszaknak a pártjára jellemző, hanem a 70-es évek végére, sőt a 80-as évek végére is jellemző. - Azért érdekelne, hogy milyen meggondolások alapján lépett be 1971-ben az MSZMP-be egy olyan liberális gondolkodású fiatal egyetemi tanár, mint Bihari Mihály. Igaz ugyan, hogy ez a kor vagy ez az év, ez az esztendő a Kádár-korszak virágkorát jelentette, de ugyanakkor ennek is mennie kellett, ugyanennek a Kádár-korszaknak az 1956 utáni borzalmait és egyáltalán az egész kommunista mozgalom 60-70 éves múltjának szellemi és véres fizikai tisztogatásait is. - Tulajdonképpen én ezután kezdtem el igazán intenzívebben gondolkodni, vizsgálni magát a bolsevizmust, illetve a szocializmusnak a politikai, hatalmi berendezkedését, bár elég sok mindenhez hozzájutottam, olyan írásokhoz, amelyekhez az átlag egyetemi oktató nem jutott hozzá. De azért azt nem felejtjük el, hogy a 70-es évek legelején és közepén például még 1956 története vagy 1944-45, az ország szovjet katonai megszállásának a története teljesen fehér folt volt. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|