|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Munkáspárt közleménye
"A Munkáspárt (MSZMP) Központi
Bizottsága október 6-án, szombaton ülést tartott, ahol értékelve a
helyhatósági választások első fordulóját, a párt tagjait és
szimpatizánsait a második fordulón való aktív részvételre szólította
fel.
"
SZER, Világhíradó:
A magyar gazdaság jövője
"A Magyar Nemzet tegnapi száma Matolcsy György államtitkár
programatikus cikkét közölte. Két címmel is: "A szabadság ára" az
egyik, de a cikk lényegét jobban fejezi ki a másik cím:
"Megrázkódtatással, de sokk nélkül".
Eléggé ismert, hogy az Antall-kormányon belül két áramlat küzd
egymásssal: az egyik irány két vezető személyisége: Kádár Béla és
Bod Péter Ákos. Ők óvatos, lassú, megrázkódtatások nélküli
átalakulást akarnak. A másik áramlat élén álló Rabár Ferenc és
Matolcsy György viszont a radikális gazdasági reformot sürgeti.
A tegnapi cikknek az ad jelentőséget, hogy Matolcsy világosan
fejti ki a radikális áramlat programját."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre nyilatkozata a politikai egyeztető tárgyalásokról (1. rész)
|
1989. augusztus 29., kedd - Az utóbbi napokban a középszintű politikai egyeztető tárgyalások a nyilvánosság előtt zajlanak. A napilapok, a hírközlő szervek részletes tudósításokban számolnak be a tárgyalások eseményeiről, amelyeket a közvélemény élénk érdeklődéssel követ. Nagy visszhangot váltott ki az a hétfőn elhangzott javaslat, hogy a munkahelyeken ne működhessenek pártszervezetek. Erről Pozsgay Imre, az MSZMP tárgyalóküldöttségének vezetője nyilatkozatot adott az MTI-nek.
- A politikai egyeztető tárgyalásokon elért megállapodásokat néha lezártnak, befejezettnek tekintik, noha ezekről még tovább folyik a vita. Így történt ez a párttörvény egyik tételével, a munkahelyeken működő pártszervezetekkel kapcsolatban is. Az MSZMP küldöttsége ez ügyben kompromisszumot ajánlott a közös álláspontot képviselő Ellenzéki Kerekasztalnak és harmadik oldalnak, de nem született megállapodás. A felek a döntést elnapolták. Jól tudjuk, hogy a munkahelyi politizálásról és a pártszervezetekről élénk, időnként éles vita folyik az MSZMP tagságának körében, de más társadalmi csoportokban is. A közvélemény számára félreérthetetlenül szeretnénk megvilágítani az MSZMP küldöttségének álláspontját a munkahelyi pártszervezetekről. Azt képviseljük, hogy az alkotmánybírák és a bírák egyesülési jogát az Alkotmány korlátozza, ők semmilyen pártnak nem lehetnek tagjai; biztosítani kell a katonák, rendőrök egyesülési jogát, de úgy, hogy meghatározott időn belül a pártszervezetek kivonulnak a laktanyákból, szolgálati helyekről; a közhatalmi intézményekben (miniszteriális szerveknél, tanácsoknál, ügyészségnél) ne működjenek pártszervezetek. Az MSZMP elfogadja, hogy a munkahelyek szervezeti-vezetési struktúrájába a pártok ne épüljenek be, munkaidőben a munkahelyeken semmiféle tevékenységet nem folytathatnak. - Ezzel a ponttal függött össze az a javaslat, hogy az előbbiekben felsorolt helyeken, intézményeken túl semmilyen munkahelyen ne működjenek egyetlen pártnak sem szervezetei. Ehhez azonban hozzátartozik még, amiről a tudósítások nem szóltak: ez a megállapodási terv nem zárná ki, hogy üzemi, munkahelyi pártszervezetek működhessenek a lakóterületeken, tehát az üzemen kívül. (folyt. köv.)
1989. augusztus 29., kedd 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay Imre nyilatkozata a politikai egyeztető tárgyalásokról (2. rész)
|
- Tekintettel a javaslat kiváltotta nagy visszhangra és a párttagságot, valamint a pártvezetőket is érintő vitára, ez ügyben a végső döntést az MSZMP tárgyaló küldöttsége a Központi Bizottságtól kéri. Ha a Központi Bizottság úgy döntene, hogy maradjanak az üzemi, intézményi pártszervezetek, abban az esetben az alkotmány és a törvény szerint vállalja, hogy minden pártnak joga van ezeken a helyeken pártszervezetet alakítani. A tárgyalások menetéről szólva, a közvélemény tájékoztatására Pozsgay Imre elmondta: az egyeztetésnek ezen a szintjén fontos megállapodások születnek. Ugyanakkor a demokratikus jogállamba való békés átmenethez szükséges új jogintézményekkel és intézkedésekkel kapcsolatban a döntést a tárgyaló küldöttségek legmagasabb szintjének plenáris ülésén, végső soron az Országgyűlésben hozzák meg. E döntések alapjául a tárgyaló felek vezető testületeinek, az MSZMP esetében a Központi Bizottságnak a megerősítő határozatai szolgálnak. - A politikai egyeztetésben eddig elért eredmény, haladás bizakodással tölti el a tárgyaló feleket, akik a nyilvánosság elfogadásával azt is tudomásul vették, hogy a közvélemény ezentúl aktív és alakító résztvevője a tárgyalásoknak. Az MSZMP küldöttsége ebben a szellemben kíván együttműködni a párt tagságával, az ország közvéleményével a nemzeti közmegegyezésért - hangsúlyozta végezetül. (MTI)
1989. augusztus 29., kedd 19:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|