![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Pedagógusok Szakszervezete - Nyílt levél Antall József miniszerelnöknek
"Még ebben az évben valamennyi oktatásügyi dolgozó számára
egyszeri adómentes anyagi támogatást biztosítson, amely kompenzálja
a tervezettnél nagyobb mértékű inflációt. Az intézményeknek juttatandó 1991. évi központi és
önkormányzati támogatást úgy határozzák meg, hogy az
oktatási-nevelési intézmények tárgyi, működési feltételei
biztosítottak legyenek, illetve folyamatosan javuljanak."
SZER, Világhíradó:
A hajléktalanok
"Hosszasan fejtegethetnénk a perifériára szorultság
miértjeit, kiegészítve adatok tucatjával, hogy a jóléti államokban,
ahol igen erős és sűrűre szőtt az annyit emlegetett szociális háló,
bizony a komoly segítség dacára is akadnak jócskán hajléktalanok,
önkényes lakásfoglalók. De mindezek még a legigénytelenebb és csak a
szenzációkat hajszoló bulvársajtó termékekben sem jelentenek
meglovagolható témát és nem a jóllakottak közömbössége miatt, az
otthontalanság, szegénység, tárgyilagos feltérképezése nem tartozik
a tabuk közé.
A nyomor csak az évtizedeken át szocialistának nevezett
kommunisták irányította országokban volt az amiről nem beszélnek,
nincs is gyakorlata. Főleg ezzel magyarázható, hogy napjainkban
szívfacsaró riportokban sajnáltatják a fedél nélkül tengődőket,
dühödten támadják a könyörtelen, szenvtelen hivatalnokokat, mert
utcára rakják a lakásfoglalókat.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Duna-mozgalmak felhívása (1. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
Budapest, 1989. április 9., vasárnap - A Duna-mozgalmak és a független politikai szervezetek a vízügyi beruházókkal szemben az Akadémia álláspontját téve magukévá, 1988 októberében meghirdették az aláírásgyűjtő akciót a nagymarosi vízlépcső elhagyására, és a kormány-tájékoztatót jóváhagyó október 7-ei parlamenti döntést megsemmisítő népszavazás kiírására. Azóta nem sok történt Nagymarosnál - még közel félmillió köbméter sziklát kellene ahhoz kirobbantani, hogy az alapozás egyáltalán megkezdődhessen -, de annál több történt másutt. Világossá vált, hogy az ország gazdasági helyzete tovább romlott, és a teljes befejezéshez szükséges több mint százmilliárdot, valamint a hitelek visszafizetéséhez és a környezetvédelmi beruházásokhoz szükséges százmilliárdokat - az életszínvonal további csökkentésével, más hasznos beruházások rovására - nem szabad erre az elhibázott célra pazarolni. Megerősödött Magyarország nemzetközi tekintélye, ma már a világ szimpátiájától kísérve bocsátkozhat bele a nemzetközi szerződések újratárgyalásába. És kibontakozott - elsősorban az építkezések által leginkább veszélyeztetett területen: a Dunakanyarban és Budapesten - az aláírási mozgalom. E tényezők figyelembevételével a kormány úgy döntött, hogy nem hallgat többé kizárólag a beruházás megvalósításában érdekelt vízügyesek érveire, hanem az ésszerűség és a közmegegyezés útját keresi. Március 9-én Németh Miklós miniszterelnök a Parlamentben bejelentette, hogy május-júniusban a bős-nagymarosi beruházás ügyét újra a parlament elé terjeszti, a népszavazási törvénnyel együtt, és addig az építkezéseken nem engedélyez semmilyen munkát, ami visszafordíthatatlan változásokat okozna. A népszavazási törvény elfogadása után tehát az ország választójogosult polgárai dönteni fognak. De a döntésre hivatott választópolgárok már addig is, a népszavazást megelőzően is kifejezhetik véleményüket. Felhívunk mindenkit, aki egyetért az építkezések felfüggesztésével és a népszavazás kiírásával, elmúlt 18 éves és nem áll a jogait korlátozó büntetés hatálya alatt, továbbá nem írt még alá sehol az országban népszavazást kérő aláírásgyűjtő ívet, írja le a népszavazási kérelem alábbi szövegét (ugyanez van az ívekre nyomtatva), írja alá olvashatóan a nevét, a foglalkozását, irányítószámmal az állandó lakcímét, és küldje el az aláírt szöveget nekünk. Ki-ki maga is aláírásgyűjtő aktivistává válhat, ha a leírt szöveget másokkal is aláíratja, de legyen rá figyelemmel: csak az olyan aláírás érvényes, amelyet valaki sajátkezűleg, a szöveget elolvasva, kényszerítés nélkül és önként írt alá, ugyanolyan felelősen és komolyan, ahogy majd a népszavazási szavazócédulát fogja kitölteni. (folyt.köv.)
1989. április 9., vasárnap 17:44
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|