|
|
 |
|
 |
Az Országos Gazdaszövetség Hajdú-Bihar megyei szervezetének
nyilatkozata az alkotmánybírósági döntésről (1. rész)
(OS)
|
1990. október 4., csütörtök - Az Országos Gazdaszövetség
Hajdú-Bihar megyei szervezete és a mezőgazdasági kistermelők
szövetkezetei visszautasítják és elítélik az Alkotmánybíróság
döntését, elítélik a kormány magatartását a földkérdés ügyében. A
kormány magatartása azért is elítélendő, hisz a jelenlegi politikai
államtitkár velünk együtt volt január 17-én az Országos
Földhasznosító Bizottság megalakulásán, melyet kizárólag az OGSZ
hívott életre azzal a szándékkal, hogy helyi földhasznosító
bizottságok megalakulását kezdeményezze.
De miután államtitkár úr beült abba a kényelmes bársonyszékbe,
elfelejtette - de nemcsak ő, hanem Antall Jószef is - megkérdezni az
Alkotmánybíróságot, akkor most hogyan értékelje az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozatának 17. cikkelyét, mely kimondja:
1. Minden személynek - mind egyénileg, mind másokkal együttesen
- joga van a tulajdonhoz.
2. Senkit sem lehet önkényesen tulajdonától megfosztani.
Talán inkább ezeket kellett volna értelmeztetni és egyeztetni a
Magyar Alkotmánnyal.
Az OGSZ megyei szervezete és a mezőgazdasági kistermelők
szövetkezetei továbbra is azon az állásponton vannak, hogy míg
Magyarországon lesz egy földjét visszaigénylő paraszt és valós vagy
vélt sérelme nem nyer megoldást, országunkban nem lesz nemzeti
megbékélés. Ezt egyre inkább tapasztaljuk mind a kormány, mind a
vezető politikai pártok megnyilvánulásaiból.
Megítélésünk szerint akkor, amikor Antall József a vállalkozás
elősegítéséről beszél, bort iszik és vizet prédikál, mert az nem
lehet vállalkozás elősegítése, hogy a földet megmunkálni vágyó
parasztember továbbra is megfizethetetlen áron bérelje a tsz-től a
földterületet, - de azt a földet, mely a nagyapjáé, az apjáé volt.
És az a tsz, mely bérbeadja, most is elteszi a bérleti díjat, és
figyelmen kívül hagyja, hogy az aszályos időjárás lehetetlenné tette
a termelést vagy a jószágtartást. Ugyanakkor a tsz-ek és az állami
gazdaságok elsők között állnak sorban az állampénztárnál mint
aszálykárosult. Senkinek nem fordul meg a fejében, hogy az a
kisgazda, aki a juhállományát nem tudta kitartani a nyáron, mert
legelője felsült, vagy az a földművelő, kinek a dinnye-, paprika-,
paradicsom - vagy dohányföldje csak veszteséget termelt, vajon mi
módon tud segítséget kapni. (folyt.köv.)
1990. október 4., csütörtök 16:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|