Rendszerváltás és az MTI

	Peter Sager Magyarország európa tanácsi tagságáról (1.rész)
Baracs Dénes, az MTI tudósitója jelenti: Strasbourg, 1990. szeptember 25. kedd (MTI-TUD) - Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése számára kidolgozott mindhárom jelentésben közös a vélemény: Magyarország megérdemli, hogy Közép-Kelet-Európából az első legyen az Európa Tanács teljes jogú tagjai közül - mondotta a közgyűlés szerdán kezdődő ülésszaka előtt az MTI tudósítójának adott interjúban Peter Sager, a közgyűlés nem tagállamokkal foglalkozó bizottságának elnöke. Mint ismeretes, ezen az őszi ülésszakán, október 2-án vitatja meg a 23 demokratikusan megválasztott parlament 177 tagjából álló közgyűlés - Antall József miniszterelnök részvételével - Magyarország európa tanácsi felvételi kérelmét, amelyet még tavaly novemberben nyújtott be az akkori kormány. A svájci Peter Sager volt az, aki tavaly kezdeményezte a különleges meghívotti státusnak a kidolgozását, amelyet először - júniustól - Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia és a Szovjetunió törvényhozói számára biztosított a testület. Az általa vezetett bizottság készítette Magyarország tagfelvételi kérelméről az egyik jelentést, míg a másik kettő a parlamenti közgyűlés politikai, illetve jogi bizottságától ered. A politikus szerint a legkisebb kétség sem fér ahhoz, hogy a magyar kérelmet támogatni fogják. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti közgyűlés - várhatólag egyöntetűen - javasolni fogja az Európa Tanács miniszteri bizottságának Magyarország felvételét. A miniszterek november 6-án üléseznek és döntenek erről, Rómában. Peter Sager kiemelte, hogy Magyarország az ő szemében azért méltó erre az elsőségre, mert több mint négy évtizeden át mindig harcolt, mindig érvényesült nemzeti és szabadságtörekvése, reform-ambíciója - 1956, a gazdasági reform, a politikai reform, számos magyar kezdeményezés mutatta ezt. Ő maga már 1987-ben javasolta egyes közép-kelet-európai országok, köztük Magyarország bekapcsolását az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájába, de akkor a többség még fenntartásokkal élt. A változás komolyságát csak akkor fogadta el a testület, amikor Gorbacsov 1988-ban deklarálta, hogy a Brezsnyev-doktrina többé nem érvényes. Attól fogva nyilvánvaló volt, hogy az egykori és már nem is igazán csatlós államok fel fognak szabadulni. (folyt.) 1990. szeptember 25., kedd 10:43
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »