|
|
 |
|
 |
Peter Sager Magyarország európa tanácsi tagságáról (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósitója jelenti:
Strasbourg, 1990. szeptember 25. kedd (MTI-TUD) - Az Európa
Tanács parlamenti közgyűlése számára kidolgozott mindhárom
jelentésben közös a vélemény: Magyarország megérdemli, hogy
Közép-Kelet-Európából az első legyen az Európa Tanács teljes jogú
tagjai közül - mondotta a közgyűlés szerdán kezdődő ülésszaka előtt
az MTI tudósítójának adott interjúban Peter Sager, a közgyűlés nem
tagállamokkal foglalkozó bizottságának elnöke. Mint ismeretes, ezen
az őszi ülésszakán, október 2-án vitatja meg a 23 demokratikusan
megválasztott parlament 177 tagjából álló közgyűlés - Antall József
miniszterelnök részvételével - Magyarország európa tanácsi felvételi
kérelmét, amelyet még tavaly novemberben nyújtott be az akkori
kormány.
A svájci Peter Sager volt az, aki tavaly kezdeményezte a
különleges meghívotti státusnak a kidolgozását, amelyet először -
júniustól - Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia és a
Szovjetunió törvényhozói számára biztosított a testület. Az általa
vezetett bizottság készítette Magyarország tagfelvételi kérelméről
az egyik jelentést, míg a másik kettő a parlamenti közgyűlés
politikai, illetve jogi bizottságától ered.
A politikus szerint a legkisebb kétség sem fér ahhoz, hogy a
magyar kérelmet támogatni fogják. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti
közgyűlés - várhatólag egyöntetűen - javasolni fogja az Európa
Tanács miniszteri bizottságának Magyarország felvételét. A
miniszterek november 6-án üléseznek és döntenek erről, Rómában.
Peter Sager kiemelte, hogy Magyarország az ő szemében azért
méltó erre az elsőségre, mert több mint négy évtizeden át mindig
harcolt, mindig érvényesült nemzeti és szabadságtörekvése,
reform-ambíciója - 1956, a gazdasági reform, a politikai reform,
számos magyar kezdeményezés mutatta ezt.
Ő maga már 1987-ben javasolta egyes közép-kelet-európai
országok, köztük Magyarország bekapcsolását az Európa Tanács
parlamenti közgyűlésének munkájába, de akkor a többség még
fenntartásokkal élt. A változás komolyságát csak akkor fogadta el a
testület, amikor Gorbacsov 1988-ban deklarálta, hogy a
Brezsnyev-doktrina többé nem érvényes. Attól fogva nyilvánvaló volt,
hogy az egykori és már nem is igazán csatlós államok fel fognak
szabadulni. (folyt.)
1990. szeptember 25., kedd 10:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Peter Sager Magyarország európa tanácsi tagságáról (2.rész)
|
Peter Sager nagyra értékelte az Európa Tanács és Magyarország
között az elmúlt években kibontakozott együttműködést. Fontosnak
nevezte, hogy Magyarország bekapcsolódott az európai egyezmények, az
úgynevezett konvenciók rendszerébe, hogy több ilyen megállapodáshoz
máris csatlakozott és másoknál erre készül. Az együttműködés másik,
még csak kezdeti eredményeket felmutató területe a magyar képviselők
részvétele különleges meghívotti, és később rendes státusban a
parlamenti közgyűlés munkájában.
Az eddig eltelt időt az utóbbi vonatkozásban mindkét fél számára
tanuló időszaknak nevezte a svájci politikus - hiszen
Közép-Kelet-Európában nem létezett ilyesfajta állandó nemzetközi
parlamenti testület, s persze szabad választás sem, másrészt a
nyugat-európai törvényhozók sem ismerhették úgy keleti kollégáik
gondjait és gondolkodását, mint nyugat-európai partnereikét.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésére egyszerre jellemző,
mondotta, a pluralizmus, a vélemények sokfélesége és ütközése, és
ugyanakkor a konszenzus keresése, hogy a problémákat meg lehessen
oldani. Ennek a kettősségnek megértése és alkalmazása szükséges az
Európába való integrálódáshoz a képviselő véleménye szerint.
Magyarország, mondotta, az európa tanácsi tagsággal megkezdi
integrációját a demokratikus Európába, bár az Európa Tanács csak
konföderáció - ahol például a közösen kidolgozott konvenciókhoz való
csatlakozás vagy nem csatlakozás az egyes tagállamok akaratától függ
-, míg az Európai Közösség már föderáció, ahol a döntések kötelezők
a tagállamokra és a szuverenitás egy részéről le kell mondani.
A kettő között időre van szükség, fejtette ki a svájci
politikus, ha nem is olyan többszáz éves átmenetre, mint aminő
magában Svájcban vezetett az egyiktől a másikig. Például
Magyarország, amely most visszanyerte szuverenitását és
függetlenségét, aligha akarja mindezt azonnal feladni a brüsszeli
(európai közösségi) asztalnál - kell egy átmeneti időszak, vélekedik
Peter Sager.+++
1990. szeptember 25., kedd 10:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|