Rendszerváltás és az MTI

	Embargó feloldásig Az Európai Parlament határozata Magyarországról (1.rész)
Strasbourg, 1990. szeptember 13. csütörtök (MTI-TUD) - Az Európai Parlament csütörtökön Magyarországról elfogadott határozatának címe: ,,Határozat a magyarországi helyzet politikai vonatkozásairól és Magyarországnak az Európai Gazdasági Közösséggel való kapcsolatairól,,. A nem egészen négy gépelt oldal (110 sor) terjedelmű dokumentum a testület motívációit tartalmazó bevezetőből és a 14 pontban megfogalmazott tulajdonképpeni határozatból áll. A bevezető üdvözli azt, hogy Magyarországon a politikai átmenet békés és a magyar társadalom konszenzusára alapozott szakasza után szabad, demokratikus és pluralista politikai rendszer jött létre és ezt szabad választás, majd a 45 éve első szabad kormány megalakulása szentesítette. Méltatja, hogy az emberi jogokat ismét tiszteletben tartják az országban. Üdvözli a szovjet csapatok kivonásának megkezdését és azt, hogy Magyarország már tanúságot tett függetlenségéről, kérve a Varsói Szerződésből való kilépését (Szerk.: - Így. - MTI). Méltatja a Magyarországon a kisebbségek javára folytatott politikát, kifejezi elégedettségét a vallásszabadság kérdésében a magyar kormány által folytatott politikával, és az egyházakkal való megbeszélések töretlen folytatására szólítja fel annak érdekében, hogy azok ismét teljes mértékben feladatuk betöltésére összpontosíthassák erőfeszítéseiket. Elismeri, hogy az ország súlyos problémákkal szembesül a gazdaság különböző területein, ugyanakkor érzékelteti a testület egyetértését a kormány által kitűzött célok tekintetében. Rámutat, hogy Magyarorszég nem képes megoldani problémáit a nyugati világ és különösen az Európai Közösség szolidáris és bőkezű segítsége nélkül, továbbá üdvözli, hogy az új magyar országgyűlés egyhangúlag állást foglalt az Európához való közeledés mellett, és az új kormány elsőrendű feladatának tekinti az Európai Közösséggel való kapcsolatépítést, azzal a végcéllal, hogy az ország az Európai Közösség tagjává váljék. (folyt.) 1990. szeptember 13., csütörtök 15:50
Vissza »

	Embargó feloldásig Az Európai Parlament határozata Magyarországról (2.rész)
A határozat első pontjában arra szólítja fel a tagállamok parlamentjeit és kormányait, hogy támogassák Magyarország felvételi kérelmét az Európa Tanácsba (amelynek tagja az Európai Közösség 12 tagja mellett még 11 európai parlamenti demokrácia). A közösség miniszteri tanácsát és bizottságát a Magyarországgal való társulási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólítja fel. Üdvözli az Európai Közösségek által a magyar áruk piacrajutásának előmozdítására az utóbbi esztendőben már meghozott intézkedéseket. Fokozott együttműködést sürget a Közösségek és Magyarország között a szállítások, a vízgazdálkodás, az energetikai ellátás, a kis- és középvállalkozások és a távközlés fejlesztése terén, és kifejezi a testület arra irányuló óhaját, hogy minél hamarabb lássanak hozzá a személyek, a tőke és a szolgáltatások szabad forgalmának fokozatos kiterjesztéséhez Magyarországra is a közös európai gazdasági térség keretében. Kifejezi óhaját a diplomák egyenértékűségének kölcsönös elismerését célzó intézkedések meghozatalára. A Nyugat és a KKzösségek által nyújtott segítséget érintő pontokban az Európai Parlament üdvözli a Magyarország és Lengyelország reformjainak támogatására indított PHARE programot. Felszólítja a Közösségek Bizottságát egy olyan segélyprogram kidolgozására, amely lehetővé tenné a külföldi magyar adósság egy részének törlését. Felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarább dolgozzon ki programot a műszaki és tudományos transzfer kiszélesítésére, szakértők kiküldésére, akik egy átmeneti időszakban tanácsokat nyújthatnának, s hogy lépjen fel a COCOM-lista kiigazítása érdekében. Az Európai Parlament emlékeztet arra, hogy a piacgazdaság létrehozása hosszú távon csak akkor hozhat eredményeket, ha valódi szociális piacgazdaságról lesz szó, olyanról, amely minden gazdasági szakaszban figyelembe veszi az emberi és szociális elemeket. A környezetvédelem területén az EP a célok tervezett összehangolását, Magyarországnak a közösség által létrehozandó európai környezetvédelmi ügynökség munkájába való bekapcsolását javasolja és elengedhetetlennek tartja a megfelelő pénzügyi intézkedéseket a magyarországi környezetvédelem erősítésére. A testület integrált regionális környezetvédelmi terv kidolgozására szólítja a Közösségek Bizottságát, hogy így is csökkenteni lehessen Magyarországon a környező országok által okozott szennyeződést. (folyt.) 1990. szeptember 13., csütörtök 15:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Embargó feloldásig Az Európai Parlament határozata Magyarországról (3.rész)
- Az Európai Parlament - így végződik a határozat - úgy értékeli, hogy az európai közösségek és Magyarország közötti szolidaritás a legjobb eszköz a folyamat végcéljának, Magyarország Európai Közösségi csatlakozásának eléréséhez. Baracs Dénes, az MTI tudósítója írja: ----------------------------------------- A Magyarországról szóló határozat kidolgozását az Európai Parlament politikai bizottsága 1989 december 13-án kezdeményezte, s az Európai Parlament elnöke április 2-án jelentette be, hogy a bizottság megkapta erre a felhatalmazást. A politikai bizottság április 26-i ülésén Habsburg Ottó NSZK-beli kereszténydemokrata képviselőt nevezte ki a téma előadójává. Dr. Habsburg jelentés-tervezetét, amely az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó küldöttségének (csoportjának) többi tagjával egyetértésben készült, a politikai bizottság május 23-i, június 28-i és július 16-i ülésén vizsgálta meg, s július 16-án egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot és az azt indokló jelentést. Ezeket július 19-én nyújtották be megvitatásra. A Habsburg-jelentés megvitatását a szeptemberi ülésszakra tűzték ki, de a napirendet az Öböl-válságról meghirdetett egész napos rendkívüli vita miatt átdolgozták. Egy ideig úgy tűnt, hogy egy későbbi ülésszakon kerülhet sor megtárgyalására. Csak a hét elején dőlt el, hogy a magyar vitát mégis megrendezik. Ebben szerepet játszott, hogy az Európa Parlament elnöke, Enrique Baron Crespo, a jövő héten a magyar országgyűlés vendége lesz, és Budapestre érkezik az Európai Parlament magyar delegációja is, Habsburg Ottó elnök vezetésével. Az Európai Parlament határozata ugyan nem kötelező érvényű dokumentum, de olyan tekintélyes vélemény, amelyet a közösség javaslattevő szerve: Bizottsága, és a döntéseket meghozó miniszteri tanács általában figyelembe vesz, különösen akkor, amikor a parlament valamennyi politikai irányzatának véleményét fejezi ki. +++ 1990. szeptember 13., csütörtök 15:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »