|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés szombati munkanapja (6. rész)
|
A délutáni szünet után a vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvény módosításához benyújtott javaslatokról, illetőleg a törvény módosításáról döntött a t. Ház. Mint Botos Katalin tárca nélküli miniszter vitaösszefoglalójában kifejtette: a módosító inditványok három kört érintettek. Az adó mértékével kapcsolatban, az adókedvezmények kiszélesítésére és az elszámolható költségek körének bővítésére nyújtottak be a képviselők különféle javaslatokat. Az adó csökkentésével kapcsolatos módosító javaslatok figyelembe vételére azért nincs mód - mondotta a miniszterasszony -, mert az a költségvetés bevételeit 1-2 milliárd forinttal csökkentené. Ráadásul nem a piac és a gazdasági körülmények, hanem a különféle adókedvezmények döntenének arról, hogy a vállalkozók mely gazdasági formát választják. A kedvezmények körének kiszélesítésére ugyancsak nincs lehetőség, azok figyelembe vétele 10 milliárd forint körüli összeggel csökkentené a költségvetés bevételeit - mondotta. Az elszámolható költségek sorának bővítése hasonló hátrányt okozna a költségvetésnek, és erre a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány nem lát lehetőséget.
A módosító javaslatok fölötti szavazás során a képviselők azok túlnyomó többségét elvetették. Elutasították a költségvetési bizottság és Kuncze Gábor (SZDSZ) javaslatát, miszerint az adó mértéke 3 millió forint adóalap után 30 százalék, a következő 3 millió forint után 50 százalék, ezt követően 40 százalék. Elfogadták viszont, hogy az adó mértéke egységesen az adóalap 40 százaléka legyen. Mint ismeretes ezidáig a 3 millió forintot meg nem haladó nyereség után 35 százaléknyi volt az adó mértéke. A kedvezmény azonban nem érte el célját, mert alacsony hatékonyságu, rosszul dolgozó gazdálkodók is részesültek a kedvezményben, és számos nagyvállalat e kedvező adószabályra tekintettel hozott létre - egyébként indokolatlanul - kisszervezetet.
Elfogadták a képviselők azt a módosító javaslatot, amely szerint a szakképzést nyújtó oktatási intézmény jövedelme adómentes. Egyetértettek a képviselők azzal a módosító javaslattal is, amely lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelemkockázati alapját költségként számolják el. Ezen túl adókedvezmény illeti meg a műemlék-helyreállítást beruházóként megvalósító adóalanyt is. Megszavazták a képviselők azt a módosító javaslatot is, amely szerint a kedvezményeket az adóalanyok már az 1990. évi eredmény megállapításánál élvezhetik. Nem fogadták el viszont a vállalkozók érdekeit képviselő Palotás János (MDF) és Fejes Attila (MDF) közös módosító javaslatát, amelyben azt indítványozzák, hogy a vállalkozók befektetése adómentes legyen. (folyt.köv.)
1990. december 22., szombat 18:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|