|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. október 27. (BBC, kora reggeli híradás)
Az Európai Közösségben újból meghiúsult az a törekvés, amely a mezőgazdasági támogatások csökkentése miatti nézeteltérés elsímítását célozta volna. Luxemburgi találkozójukon az illetékes minisztereknek nem sikerült megállapodniok egy olyan tervezetben, amely a szubvenciók harminc százalékos leszállítását irányozta elő. A jelentések szerint Franciaország és Németország akadályozta meg a döntés meghozatalát, mivel attól tart, hogy gazdálkodói hátrányos helyzetbe kerülnének. A brit mezőgazdasági miniszter a későbbiekben szabotázzsal vádolta a két országot. A BBC diplomáciai tudósítója hangsúlyozza, hogy a szuvenciók körüli vita árnyékot vet a közösség vezetőinek mai Rómában tartandó találkozójára is. Az amerikai mezőgazdasági miniszter arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a közösség nem hajlandó jelentős mértékben csökkenteni a mezőgazdasági támogatások mértékét, kereskedelmi háború törhet ki. Amerika a szubvenciók minimum hetvenöt százalékos csökkentését kívánja, ez lenne a feltétele annak, hogy a közösség csatlakozhassék ahhoz az új világkereskedelmi megállapodáshoz, melynek aláírását már több mint száz ország fontolgatja.
Bush elnök arra készül, hogy James Baker külügyminisztert újabb látogatásra küldi Szaud-Arábiába, hogy megvizsgálják az Öböl-menti helyzetet. A Fehér Ház közleménye nem részletezi, hogy a külügyminiszter még mely országokba látogatna el. De annyi valószinűnek látszik a jelentésekből, hogy az utazásra a jövő héten sor kerülhet. A BBC washingtoni tudósítója úgy vélekedik, hogy noha az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai megoldásokat keres, Baker külügyminiszter azzal az üzenettel érkezik majd a térségbe, hogy a nemzetközi erők készek a háború megindítására, amennyiben más lehetőséget nem látnak arra, hogy rákényszerítsék Szaddam Huszeint a Kuvaitból történő kivonulásra.
Göncz Árpád köztársasági elnök sürgette, hogy a kormány függessze fel a benzin áremeléseket, amelyek a taxisok és a teherautó söfőrök széleskörű tiltakozó akciójához vezettek Magyarországon. Göncz Árpád rádióban elhangzott nyilatkozatában azt mondotta, hogy a döntés, melynek nyomán az üzemanyagárak csütörtök éjféltől mintegy 70 százalékkal emelkedtek, politikai válságot idézett elő. Javasolta, hogy az áremelést hétfőig ne léptessék érvénybe. S a kormány igyekezzék kompromisszumos megoldásra jutni a közlekedési dolgozókkal. (folyt.)
1990. október 27., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|