|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Szlovákiában alkotmánylevél szükségeltetne
|
------------------------------------------
München, 1990. október 4. (SZER, Magyar híradó) - Csehszlovákiában szövetségi és alkotmányos szinten várható egy új fejlemény, amely jelentős garanciákat nyújtana a szlovákiai magyar kisebbség sorsának biztonságára. Az alapvető polgárjogokról szóló alkotmányerejű törvény tervezetét Horváth Gabriella ismerteti:
A szlovákiai magyarok jó része tart Szlovákia önállósodásától, mivel több jel utal arra, hogy ebben az esetben csorbulnának az itt élő nemzetiségek kisebbségi jogai. Éppen ezért különös fontossággal bír az a döntés, mely az emlékezetes trencsényteplici találkozón született a három kormány képviselői között arról, hogy az alapvető emberi és polgári jogokat nemcsak nemzeti, hanem szövetségi szinten is rögzíteni kell, mégpedig alkotmánylevél formájában.
A tegnapi Lidová Noviny című napilap elsőként tette közzé ennek az alkotmányerejű törvénynek a tervezetét. Az alkotmánylevél harmadik része leszögezi a nemzeti kisebbségek alapvető jogait, azonban ezeket több más cikkely is érinti. Így például az 5. cikkely második bekezdése leszögezi, hogy akarata ellenére senki sem fosztható meg csehszlovák állampolgárságától. A látszólag természetes jog jelentőségét csupán akkor tudjuk igazán értékelni, ha visszaemlékezünk a csehszlovákiai magyarság II. világháború utáni teljes jogfosztottságára, amikor is az állampolgárságtól való megfosztás teremtette meg a tragikus helyzet jogi alapját.
Az alkotmánylevél-tervezet hetedik cikkelye hangsúlyozza, hogy a köztársaság által aláírt és ratifikált emberjogi szerződések az ország területén alkotmánytörvényi érvényességűek, tehát semmilyen törvény nem ellenkezhet rendelkezéseikkel. (folyt.)
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A szlovákiai magyar kisebbség - 1. folyt.
|
A 18. cikkely tiltja a kitelepítést és az áttelepítést. A specifikus nemzetiségi jogokkal az alkotmánylevél 27. és 28. cikkelye foglalkozik. Ezek leszögezik, hogy a nemzetiség megválasztása alapvető emberi jog, és döntéséből kifolyólag senkinek sem lehet hátránya.
A nemzeti kisebbségekhez tartozó polgároknak joguk van saját kultúrájuk ápolására, az anyanyelvi oktatásra, nemzetiségi szervezetekbe való tömörülésre, az anyanyelven történő információszerzésre és -átadásra, valamint jogukban áll anyanyelvüket használni a hivatalos jellegű érintkezés során. Mindezen jogok a nemzetiségek által lakott területekre érvényesek, és bizonyos nemzetiségi arányszámokhoz vannak kötve. A részleteket további törvények fogják szabályozni.
Az alapvető polgárjogokról szóló alkotmánylevél természetesen tartalmazza az összes fontos politikai, emberi, gazdasági, kulturális, szociális és törvényességi jogot. Elfogadása esetén valóban rendkívül fontos eleme lehet az egyre mélyülő csehszlovákiai demokratikus gyakorlatnak. Mivel betartása felett alkotmánybíróság fog őrködni, jó esély van rendelkezéseinek betartására.
Az alkotmánylevél fontos garanciákat jelenthet a csehszlovákiai magyarság sorsát, biztonságérzetét és jogállásának szilárdságát illetően, és enyhíthetné a jelenleg még nem elhanyagolható feszültségeket.
A kedvező benyomást méginkább alátámasztja az 54. cikkely, mely háború vagy más különleges helyzet esetén sem teszi lehetővé azt, hogy az elfogadott jogokat nyelvi vagy faji megkülönböztetés alapján bárki korlátozza. (folyt.)
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A szlovákiai magyar kisebbség - 2. folyt.
|
A parlamenti bizottságok tehát nemsokára elkezdik az alkotmánylevél megvitatását. Ellenállás elsősorban a Szlovák Nemzeti Párt részéről várható, de elképzelhető, hogy a föderáció és a nemzeti köztársaságok közti illetékességi viták is fékezik majd az elfogadását. Az itteni magyarságnak azonban létérdeke, hogy ez a lehető legkisebb mértékben korlátozza az alkotmánylevél jelenlegi tervezetében lefektetett jogokat és szabadságokat.
Az alkotmánylevél ugyan nem tartalmazza a nemzeti kisebbségek kollektív jogait, ebből azonban nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Ez a javaslat ugyanis célkitűzéséhez híven csupán egyéni és polgári jogokról beszél. A kollektív jogok kérdése a most készülő új alkotmányok megalkotása során fog ismét felmerülni és minden bizonnyal óriási vitákat szül majd. Ez viszont már aligha mondhat ellent az akkorra remélhetőleg érvénybe lépő csehszlovák alkotmánylevél szellemének és rendelkezéseinek. +++
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|