|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Jeszenszky Géza beszéde az ENSZ-ben
|
-----------------------------------
München, 1990. október 4. (SZER, A mai nap) - Jeszenszky Géza külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés ülésszakán körvonalazta a magyar kormány külpolitikáját. New York-i tudósítónknak, Kéry Tamásnak a következőket mondta beszéde fontosabb részeiről:
- Jeszenszky kiindulópontja Magyarország és az ENSZ kapcsolatának a sajátos történelme volt.
- Magyarországot néhány hónappal az ötvenhatos forradalom előtt vették fel az ENSZ-be, és ennek köszönhetően az ENSZ hivatalosan tudott foglalkozni a magyar forradalommal. Az más kérdés, hogy végül is tehetetlen volt, de az a segítség, amit kaptunk és a menekültek kaptak, az a morális támogatás, hogy a magyarkérdés az ENSZ napirendjén volt évekig, ennek óriási jelentősége volt nemcsak abban, hogy Magyarországon fenntartotta a szabadság szellemét, hanem például abban, hogy a hatvanas évek elején, amikor a Kádár-rezsim amnesztiát adott, és egy mérsékeltebb, toleránsabb politikába kezdett, ez a nemzetközi nyomásnak volt köszönhető.
Volt egy hallgatólagos megegyezés, hogy az ENSZ akkor veszi le a magyar kérdést a napirendről, tehát akkor szűnik meg a Kádár-rendszer a vádlottak padján ülni, amikor Magyarországon legalábbis bizonyos alapvető téren engedményeket adnak. Ezt tartottam legfontosabbnak, hogy a beszédem elején elmondjam és köszönetet mondjak az ENSZ-nek ezért az akkori, ötvenhatos magatartásáért.
- A külügyminiszter kérésemre összefoglalta beszédének azokat a pontjait, amelyeket a legfontosabbaknak ítélt. Így például ezeket mondta: (folyt.)
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Jeszenszky Géza beszéde az ENSZ-ben - 1. folyt.
|
- A továbbiakban az új Magyarország, a demokratikusan megválasztott Magyarország elkötelezettségét erősítettem meg az ENSZ alapelveihez, alapokmányához. Néhány szóban felvázoltam az új Magyarország külpolitikai törekvéseit, az Európához való visszatérést, az európai intézményekhez, így az Európa Tanácshoz, majd a Közösséghez való csatlakozást, hogy milyen jelentőséget tulajdonítunk a szomszédokhoz fűződő viszonyunknak. Arról is beszéltem az egész térség kapcsán, hogy a demokráciának nem csupán a több párt részvétével lezajlott választások jelentik az előfeltételét, hanem a politikai szabadságjogok legszélesebb körű biztosítása.
Összefoglaltam Magyaroszágnak a Varsói Szerződéssel kapcsolatas álláspontját, hogy a Varsói Szerződést mi kezdettől fogva a magyar nemzet érdekeivel ellentétesnek tartottuk, és ennek következtében áll határozottan szándékunkban kilépni a katonai szervezetből.
Szóltam természetesen az Európában kibontakozó kedvező folyamatokról, arról a 35 európai országot - most már az NDK megszűnésével 34 európai országot - tömörítő Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet és ez az egész folyamat is új lendületet kapott, új lehetőségek nyiltak meg előtte a kommunista rendszerek megszűnésével. Az egész európai politika ezzel megváltozott.
- Jeszenszky beszélt számos aktuális nemzetközi kérdésről is, olyanokkal, amelyek közvetlenül, vagy amelyek csak közvetve kapcsolatosak Magyarországgal, majd így folytatta: (folyt.)
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Jeszenszky Géza beszéde az ENSZ-ben - 2. folyt.
|
- Így jutunk el a beszéd egyik fontos eleméhez, az emberi jogok kérdéséhez, ami ugyan már régóta napirenden van. Itt utalnék arra, amit nem itt mondtam el, hanem tegnap azon a bizonyos emberi értekezleten. Mi úgy látjuk Magyarországon és általában a volt kommunista államokban, hogy az a folyamat, ami 1975-ben Helsinkiben kezdődött, ennek óriási szerepe volt a kommunizmus eltűnésében. Ezek az akkor még csak szépnek tűnő elvek bátorították a kelet-európai kommunista országok lakóit, hogy követeljék jogaikat. Papíron rögzítették ezeket a helsinki záróokmányban, és ezeknek is köszönhető mindaz, ami történt. Ma pedig az európai egység gondolata - amiről itt is szóltam -, tovább viheti nemcsak Európa, hanem a világ sorsát.
Tehát az emberi jogok fogalmát a helsinki folyamat vitte be igazán a nemzetközi köztudatba. Most a következő lépés - véleményünk szerint, és ezt a beszédben is hangsúlyoztam -, hogy abból kiindulva, amit mások is elismernek, nevezetesen: az emberi jogok fogalmába beletartozik a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív joga, megmaradásuknak, nyelvi, kulturális jogaiknak a biztosítása; ezt mennyire fontosnak tartja Magyarország, mind abból a szempontból, hogy ez egy általános világprobléma, mind abban a tekintetben, hogy nálunk, Magyarországon is vannak kisebbségek, amlyek számára mi messzemenőkig készek vagyunk és készülünk biztosítani azokat a jogokat, amelyeket fontosnak tartunk.
Szóltam Európa legnagyobb kisebbségéről, a magyar kisebbségekről, jelezve azokat az elveket, azokat a kérdéseket főbb vonásokban, amiket szükségesnek tartunk az ő érdekükben. (folyt.)
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Jeszenszky Géza beszéde az ENSZ-ben - 3. folyt.
|
- Az interjú során a külügyminiszter több mint egyhetes itteni látogatásának számos más vonatkozásáról is beszélt, a súlypont azonban természetesen változatlanul az ENSZ-ben mondott beszédre esett, hiszen végül is ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében olyan kormány képviseletében beszélt egy magyar külügyminiszter, amely nem kommunista uralmat képvisel. +++
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|