Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 04.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről

"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:

Interjú Antall Józseffel

" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent. Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem segítene a Független Kisgazdapárton. "

Jeszenszky Géza beszéde az ENSZ-ben


-----------------------------------


München, 1990. október 4. (SZER, A mai nap) - Jeszenszky Géza
külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés ülésszakán körvonalazta a magyar
kormány külpolitikáját. New York-i tudósítónknak, Kéry Tamásnak a
következőket mondta beszéde fontosabb részeiről:

    - Jeszenszky kiindulópontja Magyarország és az ENSZ
kapcsolatának a sajátos történelme volt.

    - Magyarországot néhány hónappal az ötvenhatos forradalom előtt
vették fel az ENSZ-be, és ennek köszönhetően az ENSZ hivatalosan
tudott foglalkozni a magyar forradalommal. Az más kérdés, hogy végül
is tehetetlen volt, de az a segítség, amit kaptunk és a menekültek
kaptak, az a morális támogatás, hogy a magyarkérdés az ENSZ
napirendjén volt évekig, ennek óriási jelentősége volt nemcsak
abban, hogy Magyarországon fenntartotta a szabadság szellemét, hanem
például abban, hogy a hatvanas évek elején, amikor a Kádár-rezsim
amnesztiát adott, és egy mérsékeltebb, toleránsabb politikába
kezdett, ez a nemzetközi nyomásnak volt köszönhető.

    Volt egy hallgatólagos megegyezés, hogy az ENSZ akkor veszi le a
magyar kérdést a napirendről, tehát akkor szűnik meg a
Kádár-rendszer a vádlottak padján ülni, amikor Magyarországon
legalábbis bizonyos alapvető téren engedményeket adnak. Ezt
tartottam legfontosabbnak, hogy a beszédem elején elmondjam és
köszönetet mondjak az ENSZ-nek ezért az akkori, ötvenhatos
magatartásáért.

    - A külügyminiszter kérésemre összefoglalta beszédének azokat a
pontjait, amelyeket a legfontosabbaknak ítélt. Így például ezeket
mondta: (folyt.)



1990. október 4., csütörtök


Vissza »


- Jeszenszky Géza beszéde az ENSZ-ben - 1. folyt.


- A továbbiakban az új Magyarország, a demokratikusan
megválasztott Magyarország elkötelezettségét erősítettem meg az ENSZ
alapelveihez, alapokmányához. Néhány szóban felvázoltam az új
Magyarország külpolitikai törekvéseit, az Európához való
visszatérést, az európai intézményekhez, így az Európa Tanácshoz,
majd a Közösséghez való csatlakozást, hogy milyen jelentőséget
tulajdonítunk a szomszédokhoz fűződő viszonyunknak. Arról is
beszéltem az egész térség kapcsán, hogy a demokráciának nem csupán a
több párt részvétével lezajlott választások jelentik az
előfeltételét, hanem a politikai szabadságjogok legszélesebb körű
biztosítása.

    Összefoglaltam Magyaroszágnak a Varsói Szerződéssel kapcsolatas
álláspontját, hogy a Varsói Szerződést mi kezdettől fogva a magyar
nemzet érdekeivel ellentétesnek tartottuk, és ennek következtében
áll határozottan szándékunkban kilépni a katonai szervezetből.

    Szóltam természetesen az Európában kibontakozó kedvező
folyamatokról, arról a 35 európai országot - most már az NDK
megszűnésével 34 európai országot - tömörítő Európai Biztonsági és
Együttműködési Értekezlet és ez az egész folyamat is új lendületet
kapott, új lehetőségek nyiltak meg előtte a kommunista rendszerek
megszűnésével. Az egész európai politika ezzel megváltozott.

    - Jeszenszky beszélt számos aktuális nemzetközi kérdésről is,
olyanokkal, amelyek közvetlenül, vagy amelyek csak közvetve
kapcsolatosak Magyarországgal, majd így folytatta: (folyt.)



1990. október 4., csütörtök


Vissza »


- Jeszenszky Géza beszéde az ENSZ-ben - 2. folyt.


- Így jutunk el a beszéd egyik fontos eleméhez, az emberi jogok
kérdéséhez, ami ugyan már régóta napirenden van. Itt utalnék arra,
amit nem itt mondtam el, hanem tegnap azon a bizonyos emberi
értekezleten. Mi úgy látjuk Magyarországon és általában a volt
kommunista államokban, hogy az a folyamat, ami 1975-ben Helsinkiben
kezdődött, ennek óriási szerepe volt a kommunizmus eltűnésében. Ezek
az akkor még csak szépnek tűnő elvek bátorították a kelet-európai
kommunista országok lakóit, hogy követeljék jogaikat. Papíron
rögzítették ezeket a helsinki záróokmányban, és ezeknek is
köszönhető mindaz, ami történt. Ma pedig az európai egység gondolata
- amiről itt is szóltam -, tovább viheti nemcsak Európa, hanem a
világ sorsát.

    Tehát az emberi jogok fogalmát a helsinki folyamat vitte be
igazán a nemzetközi köztudatba. Most a következő lépés - véleményünk
szerint, és ezt a beszédben is hangsúlyoztam -, hogy abból
kiindulva, amit mások is elismernek, nevezetesen: az emberi jogok
fogalmába beletartozik a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív
joga, megmaradásuknak, nyelvi, kulturális jogaiknak a biztosítása;
ezt mennyire fontosnak tartja Magyarország, mind abból a
szempontból, hogy ez egy általános világprobléma, mind abban a
tekintetben, hogy nálunk, Magyarországon is vannak kisebbségek,
amlyek számára mi messzemenőkig készek vagyunk és készülünk
biztosítani azokat a jogokat, amelyeket fontosnak tartunk.

    Szóltam Európa legnagyobb kisebbségéről, a magyar
kisebbségekről, jelezve azokat az elveket, azokat a kérdéseket főbb
vonásokban, amiket szükségesnek tartunk az ő érdekükben. (folyt.)



1990. október 4., csütörtök


Vissza »


- Jeszenszky Géza beszéde az ENSZ-ben - 3. folyt.


- Az interjú során a külügyminiszter több mint egyhetes itteni
látogatásának számos más vonatkozásáról is beszélt, a súlypont
azonban természetesen változatlanul az ENSZ-ben mondott beszédre
esett, hiszen végül is ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült
Nemzetek Szervezetében olyan kormány képviseletében beszélt egy
magyar külügyminiszter, amely nem kommunista uralmat képvisel. +++



1990. október 4., csütörtök


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD