|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Franciaország: új társadalombiztosítási adó?
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. október 4. csütörtök (MTI-tud) - Új ,,általános
társadalombiztosítási hozzájárulás,, bevezetéséről fogadott el
tervezetet a francia kormány. A tervezet értelmében ezentúl
központilag mindenfajta jövedelemből, vagyis a bérekből és
fizetésekből éppúgy, mint a tőke és kamatjövedelmekből és más
jövedelmi formákból egységesen 1,1 százalékot vonánnak le ezen a
címen. Az új hozzájárulás nem érintené a már jelenleg is magas
társadalombiztosítási járulékokat, de jövedelme a
társadalombiztosítás megnövekedett költségeinek fedezését szolgálná.
A szakszervezetek túlnyomó többsége, de több politikai párt és számos társadalmi szervezet máris a leghatározottabban tiltakozik az új levonás ellen, azzal az indoklással, hogy az éppen a kiskeresetűeket, a munkanélkülieket és a nyugdíjasokat sújtaná: ezentúl nekik is fizetniök kellene ezt a hozzájárulást s ez tulajdonképpen új adónemet jelent.
A jelenlegi francia adózási és társadalombiztositási rendszerben a bérből és fizetésből élők viszonylag alacsony jövedelmi adót fizetnek, az OECD 24 tagállama közül itt a legalacsonyabb a jövedelmi adó, viszont igen magas a különböző társadalombiztosítási célokra levont összeg: a bruttó fizetéseknek több mint 13 százalékát vonják le a munkavállalóktól e célra, - ez jóval meghaladja az OECD átalagát, - emellett természetesen a munkaadók is fizetik a betegségbiztosításra, a családi pótlékra és az öregségi biztosításra szolgáló összegeket. Nem fizetnek jelenleg társadalombiztosítási járulékot a munkanélküli segélyből élők, valamint a nyugdijasok. Az új rendelkezés szerint viszont őket is terhelné az új levonás, ha jövedelmük meghaladja a minimális bér osszegét.
A szakszervezetek elsősorban azért tiltakoznak, mert az új hozzájárulás bevezetése a bérből és fizetésből élőket terhelné elsősorban, az így befolyt jövedelem csaknem nyolcvan százalékát ők fedeznék, s bár egyes társadalombiztosítási járulékok átcsoportosításával az alacsonyabb bérkategóriákban valamelyest csökkene az összes e célra szolgáló levonás, általában mégis ők járnának rosszabbul. A kormány érvelése szerint viszont az új rendszer bevezetésével arányosabbá válna a terhek elosztása. Mitterrand elnök támogatja az új ,,általános hozzájárulás,, bevezetését, de felszólította a kormányt, haladéktalanul tegyen intézkedéseket a társadalombiztosítási alapok pazarló kezelése és különösen a betegbiztositási költségek indokolatlan növekedése ellen. +++
1990. október 4., csütörtök 13:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|