|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Alkotmánybíróság döntése
|
---------------------------
London, 1990. október 3. (BBC, Panoráma) - Vajon mit is jelent ez az alkotmánybírósági állásfoglalás a kormánykoalíció és szorosabban a Kisgazdapárt számára? Pártos Gábor kommentárja alapján elemezzük ezt a szempontot:
- A kommunizmus éveiben a magyar mezőgazdaság működött legjobban Közép- és Kelet-Európában. A szomszédos országokban állandóan élelmiszerhiány volt, Magyarországon azonban a téeszcsék együttműkö dése az egyénileg termelő gazdákkal, kitűnő eredményekkel járt. Bár a nemzetközi élelmiszerárak elég alacsonyak voltak, a magyar élelmiszerexport kereste meg az ország létfontosságú keményvaluta bevételének csaknem egyharmadát.
A tavaszi választások és a kormány megalakulása után azt lehetett volna hinni, hogy egyszer s mindenkorra végeszakad a mezőgazdasági termelőszövetkezésnek. A Független Kisgazdapárt a szavazatok 12 százalékát kapta és a harmadik legerősebb párt lett.
A kormánykoalíció megalakulásához elengedhetetlenül szükség volt a Kisgazdapárt részvételére. A Kisgazdapárt legfőbb választási ígérete a föld visszaadása volt tulajdonosainak az 1947-es tulajdonjogi viszonyok alapján, vagyis úgy, ahogy a földtulajdon röviddel a kényszerkollektívizálás előtt állott.
A többi politikai párt kivihetetlennek tartotta a kisgazdák tervét. A föld visszajuttatása az 1947-es tulajdonosoknak vagy gyerekeiknek, vagy talán még több esetben az unokáiknak, súlyos jogi problémákat vet fel. De az MDF minderről megfeledkezni látszott, amikor koalíciós partnerre volt szüksége, miután a pártnak nincs abszolút többsége a parlamentben. A jobbközéphez tartozó Kisgazdapárt volt az első, amelyet Antall József megkeresett és a kormányba meghívott. Azóta a kormány egyre próbálkozik a kisgazda-terv szépítésével, módosításával, ami egyáltalán nem tetszik a kisgazdáknak. (folyt.)
1990. október 3., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|