|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
A szlovákiai nyelvtörvény-vita
|
------------------------------
München, 1990. október 4. (SZER, Magyar híradó) - A szlovákiai nyelvtörvény-tervezetet, amely szerint kisebbségi nyelveket kizárva, csak a szlovák nyelv lenne hivatalos és hivatalosan használható, egy kivételével minden szlovákiai párt ellenzi. Horváth Gabriella jelenti Pozsonyból.
- Akkor, mikor Európa államainak integrálódásáról egyre több szó esik, a nyugati országok általános meg nem értéssel fogadják a Közép-Kelet-Európában tapasztalható nacionalizmusokat.
A nemzetközi közvélemény aligha értheti, hogy demokratikus viszonyok között miért van szükség például egy nyelvtörvény elfogadására, miként azt Szlovákiában napjainkban szorgalmazzák. Az érthetetlenség annál nagyobb, mivel köztudott, hogy Csehszlovákiában a törvényhozás november 17-ikén készül elfogadni az alapvető jogok alkotmánylevelét, mely magába foglalja a nemzetközileg elfogadott egyéni és kollektív emberi jogokat. Márpedig az említett charta nemzetiségi és kisebbségi jogokat rögzítő harmadik része leszögezi a hivatalos értinkezésben a kisebbségi nyelvek használati jogát is.
Sajnos az említettek alig befolyásolják a nyelvtörvény körül kialakult vitát, vagy inkább hangulatkeltést. A szlovák nyelv végveszélyére figyelmeztető több hónapos sajtókampány nem volt eredménytelen. Jelenleg Szlovákia lakosságának mintegy 80 százaléka tartja szükségesnek törvényben rögzíteni a szlovák nyelv hivatalos jellegét az egész ország területén.
Ezek után aligha lehetne vitatéma a nyelvtörvény léte, vagy nemléte. A kérdést csupán az jelenti, ha már nyelvtörvény, milyen legyen az? (folyt.)
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A szlovákiai nyelvtörvény-vita - 1. folyt.
|
A Matica Slovenska által kidolgozott, és a szlovák nacionalista pártok által támogatott törvényjavaslat a szlovák nyelvet egyetlen hivatalos és államnyelvként kívánja bevezetni egész Szlovákia területén, tehát kizárva minden nyelv, így a kisebbségi nyelvek közéletben való használatát.
A csehszlovák sajtóiroda tudósítói körkérdéssel fordultak több politikai mozgalom és párt képviselőjéhez, mellyel arra szerettek volna választ kapni, hogy egyetértenek-e ezzel a kizárólagos megoldással, s ha igen, miért?
A csehországi Polgári Fórum szóvivője válaszában leszögezte, hogy mozgalma határozottan és egyértelműen ellenzi a szlovák nyelvnek, mint Szlovákia egyetlen hivatalos nyelvének törvénybe iktatását.
Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke rámutatott, hogy csak olyan törvényt tart elfogadhatónak, mely összhangban van az érvényes alkotmánnyal, és nem egyetlen nyelv kizárólagosságán alapszik.
A Szlovák Nemzeti Párt parlamenti frakcióvezetője ettől szögesen eltérő véleményt hangoztat. "A Szlovák Nemzeti Párt Szlovákia egyetlen olyan ellenzéki pártja, mely aktívan harcol a szlovák nyelvnek, mint egyetlen hivatalos és államnyelvnek törvényben való rögzítéséért."
A szlovákiai Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom szerint a feltett kérdésre a kormánykoalíciós pártok átal kidolgozott nyelvtörvény-javaslat szolgál válaszul. Ez számol ugyan a szlovák nyelv hivatalos nyelvként való törvénybe iktatásával, de emellett rögzíti a cseh és a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségét a hivatalos érintkezésben az általuk lakott területen. (folyt.)
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A szlovákiai nyelvtörvény-vita - 2. folyt.
|
A Szlovák Nemzeti Párt kivételével valamennyi megkérdezett, így a Csehszlovák Kommunista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Morvaországi és sziléziai Mozgalom az Önigazgató Demokráciáért képviselői is egyértelműen ellenezték egy kizárólagos nyelvtörvény életbe léptetését.
Ez a hozzáállás megnyugtató ugyan, ám a szlovákiai magyarság szorongását csak kissé oldhatja. A szlovák nacionalista erők ugyanis fokozták a kizárólagos nyelvtörvény elfogadására irányuló kampányt, s félő, hogy aláírásgyűjtő akcióiknak, tervezett demonstrációiknak negatív következményei lesznek.
Azt ma még aligha lehet tudni, hogy a szlovák lakosság mekkora hányadát tudják befolyásuk alá vonni, s hogy képesek lesznek-e a szlovákiai törvényhozást kész helyzet elé állítani. Egyet azonban aligha lehet kétségbe vonni. A nyelvtörvény kérdése ma a demokrácia prábakövét jelenti Szlovákiában. +++
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|