|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Halmai Gáborral
|
-----------------------
London, 1990. október 3. (BBC, Panoráma) - Magyarországon az Alkotmánybíróság tegnap foglalt állást a Minisztertanács elnökének felkérésére két olyan kérdésben, mely a készülő földtörvény-tervezet végső formáját illetheti. Az alkotmány értelmezés arra terjed ki, hogy egyrészt nem sértené-e az alkotmányban foglalt állampolgári egyenlőséget, ha a privatizáció során az állam különbséget tenne a tulajdoni tárgy jellegétől függően, másrészt pedig arra, hogy lehetséges-e a szövetkezeti közösségi tulajdon államosítása későbbi reprivatizáció céljára az alkotmányban előírt kisajátítás és kártalanítás nélkül.
Ma délután adásunk szerkesztője, Békés Erzsébet Halmai Gáborral, az Alkotmánybíróság munkatársával beszélt telefonon. Először megkérdezte tőle, hogy miként is értendő az állampolgári egyenlőség sérelme az adott esetben?
- A tavaly októberben módosított magyar alkotmány egyik rendelkezése értelmében állampolgárt, illetve emberi jogok kapcsán senkit sem lehet megkülönböztető módon kezelni. Az állampolgárok egyenlő kezelésének fő szabálya alól abban az esetben lehetséges csak kivétel, hogyha a jogalkotó nagyon pontosan, precízen megfogalmazza, hogy milyen közösségi érdek indokol egy ilyen pozítiv jellegű diszkriminációt.
Ebben a konkrét esetben tulajdonképpen az Alkotmánybíróságnak kétfajta egyenlőségi tételt is vizsgálnia kellett. Az egyik az volt, hogy vajon a tervezett szabályozás nem sérti-e a korábbi földtulajdonosok és a korábbi földtulajdonnal nem rendelkezők egyenlőségét.
A másik probléma, hogy vajon a volt tulajdonosok között nem jelent-e egyenlőtlenséget az, hogyha aszerint különböztet közöttük a jogszabály, hogy mi volt a tulajdonukban: föld-e, vagy más ingatlan, esetleg valamilyen üzlet, vagy egyéb más jószág, tehát, hogy nem különböztet-e a törvény a tulajdon tárgya alapján. (folyt.)
1990. október 3., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|