|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
- Románia még messze van Európától - 1. folyt.
|
A mai zárt ajtók mögötti tanácskozás csupán 23 percig tartott - így a román képviselők e rövid időratamot is büntetésnek érezték, habár az időtartam előre be volt jelentve. Az Európa Tanács tartalmi és technikai normái nem lehetnek alku tárgyai, és lehet, hogy a román politikusok - a hatalomból vagy az ellenzékből - meg kellett értsék végre eme igazságot.
Birladeanu úr, a Szenátus elnöke és Ionel Sandulesu úr, a Szenátus liberális csoportjának elnöke megpróbáltak válaszolni ma a tanácskozáson, kifejezve tiltakozásukat egy esetleges visszautasításra, amelyet az Európa Tanács bürokratikus tehetetlenségnek és torz perspektíváinak tulajdonítanak a romániai realitásokkal kapcsolatban. Sandulescu úr még túllicitált is, amikor kijelentette, hogy a Nyugat "már egyszer előzőleg is eladta Romániát." A román delegáció tagjai emocionális hangnemet használtak, és kevésbé említettek konkrét érveket. "Kérjük, hogy vegyenek fel az Európa Tanácsba mint románokat, mint román hazafiakat, és nem mint politikusokat... itt mi kérdezünk, kérünk, és Önök válaszolnak és nem fordítva."
E nyelvezet, amely hasznos a bukaresti parlamentben, egyáltalán nem célravezető egy európai parlamentben. Az érvelés hiánya, a hozzá nem értés a saját ügy melletti érvelésben - még azokban az ügyekben is, amelyek pozitívak - jelemezték a román delegáció tevékenységét Strasbourgban. Az utóbbi hónapok politikai hibái, amelyek gyakran megismétlődtek, és amelyeket sohasem tettek jóvá, hozzáadódnak a román delegáció technikailag közepes minőségű tevékenységéhez. Június 30-ikán Innsbruckban ugyan az Euróoa Tanács figyelmeztető jelzéseket adott, tisztán értelmére adta Bukarestnek álláspontját. Az azóta eltelt hónapokban a köd még sűrübb lett, a "fekete foltok" megmaradtak, a márciusi marosvásárhelyi és a júniusi bukaresti események, a Securitate továbbélése más formákban, nos mindezek nehezítették Románia helyzetét az Európa Tanács döntésével kapcsolatban. Az igaz, hogy a legközelebbi, januári ülésen talán Románia megkaphatja az áhított megfigyelői státust, de az idő pénz. Sok pénz. Ez a sikertelenség az Iliescu-Román politikai rezsim büntetése, de azé a politikai gondolkodásé is, amely az ellenzéket is jellemzi. +++
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|